Nem tudják a cégek, mit kezdenek jövőre a cafeteriával

A cégek negyede jövőre halasztotta a döntést.

  • hvg.hu hvg.hu
Nem tudják a cégek, mit kezdenek jövőre a cafeteriával

Csupán a hazai cégek töredéke tudja azt, miként kezelje a béren kívüli juttatásokban jövőre bekövetkező változásokat – derül ki az Edenred Magyarország felméréséből. A telefonos, reprezentatív kutatásainak legmeghökkentőbb megállapítása, hogy a megkérdezett cégek mindössze 1 százaléka rendelkezik határozott elképzeléssel erről a kérdésről, miután jövőre radikálisan átalakul a rendszer.

A tíznél több embert foglalkoztató – ezért az új cafetéria-változásoknak leginkább kitett – társaságok közel kétharmada az év végéig szeretne dűlőre jutni az ügyben. Ugyanakkor viszonylag sokan, a válaszadók negyede mondta azt, hogy 2019 első negyedévére halasztotta a döntést.

A vállalkozások több mint kétharmada ad béren kívüli juttatásokat dolgozóinak, többségük (54%) nem Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) formájában. Márpedig az idén nyáron elfogadott módosítások következtében januártól csak ez a cafetéria-elem őrzi meg eddigi adókedvezményét.

Ezzel együtt arra a kérdésre, vajon megtartják-e jövőre a kedvező adózási kategóriában egyedül meghagyott SZÉP-kártyán kívüli, egyéb elemeket, a cégek harmada nem válaszolt. Azok többsége között viszont, akik már átgondolták 45 százalék a magasabb adóteher ellenére sem venné el ezeket a juttatásokat, hanem részben vagy egészben megtartaná őket. Utóbbi körnek a kétharmada tervez azzal, hogy jövőre is marad az idei juttatási szint, 15 százalék akár növelné is, és csupán szűk 9 százalék hárítaná tovább az adóterhet, csökkentve a juttatások nettó összegét.

Hiába a SZÉP-kártyáknál jelentkező adóelőny, a válaszadók nagy többsége, kétharmada elzárkózik attól, hogy átálljon erre a béren kívüli juttatási formára: csupán 10%-uk tartotta egyáltalán lehetséges alternatívának a SZÉP-kártyát.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Nem félünk eléggé

Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.

Szomoru Miklós: Mi sem vagyunk tökéletesek, ne akarjunk tökéletes kertet!

Szomoru Miklós: Mi sem vagyunk tökéletesek, ne akarjunk tökéletes kertet!

Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.