Az üzleti szolgáltató központok (shared services center, SSC) az utóbbi 10-20 évben terjedtek el Magyarországon a multinacionális vállalatoknak köszönhetően, amelyek felismerték, hogy felesleges Londonban vagy Párizsban is fenntartani egy-egy adminisztratív csapatot, ha a munkát egy helyről el lehet látni. Az SSC-k létrehozásával az üzleti folyamatok egyszerűsítése a cél.
Nálunk már nem az adatrögzítésé a jövő
Elsőként az informatikai távsegítséget nyújtó call centerek jelentek meg Magyarországon. Ma már nem ez az SSC-k jellemző tevékenysége, Kelet-Közép-Európába a multik zömmel a magasabb hozzáadott értékű munkát telepítik, itt ugyanis – szemben például Indiával vagy a Fülöp-szigetekkel – szinte bármilyen nyelven beszélő alkalmazottat tudnak találni, ezért is olyan felkapott ez a régió.
Számítások szerint ma Magyarországon 50 ezernél is több embert alkalmaznak a különböző nagy irodacégeknél, többségük a fővárosban dolgozik. Mivel ezeknél a nemzetközi cégeknél alapelvárás a nyelvtudás, leginkább 20 és 40 év közötti, képzett fiatalokat vesznek fel. Vannak, akik még mindig adatrögzítést végeznek, de egyre elterjedtebb a magas hozzáadott értékű munka, mint a pénzügyi elemzés, a tervezés vagy a kontrolling. A legtöbb cég amerikai hátterű, de nem az összes. Például minden svájci gyógyszercég hozott szolgáltató központokat Közép-Európába, a Roche épp Budapestre. Német nyelvterületen kevéssé terjedtek el az SSC-k.
Sok már itt lévő cég bővít
A vállalkozások szintjén nincs nagy mozgás a magyar SSC-k és BSC-k (business services center) világában, körülbelül évi egy-két cég hagyja el Magyarországot, és ugyanennyi költözik be – mondja Ránki K. Richárd, a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) ügyvezető igazgatója. 2018-ban Budapesten nyitott szolgáltató és kutatóközpontot az amerikai Thermo Fisher biotechnológiai vállalat, de megemlíthető még a Ford (Szentendre), a Nissan, az Aldi (Pécs) és a Viessmann (Pécs) is.
Ugyanakkor sok, már Magyarországon működő cég telepít új tevékenységeket az országba, így a szektor folyamatosan nő, az elmúlt években különösen nagy volt a fellendülés. A Deloitte nemzetközi tanácsadó cég egy tanulmánya szerint a magyarországi SSC-k négyötöde tervez bővítést néhány éven belül, például a BlackRock amerikai befektetési társaság. 2016-ban az AB InBev brazil–belga sörgyár húzta le a rolót, 338 embert érintett a bezárás. Ez a vállalat és később az AIG SSC-je is Indiába telepítette tovább a munkát. Utóbbi 180 dolgozót hagyott hátra, de a Vodafone is folyamatosan telepít át munkákat más országokba.
sxc.hu
Egyre nagyobb szerepet kapnak a vidéki városok
A magyarországi fejlesztések elsősorban a fővárosban koncentrálódnak, de egyre több beruházás valósul meg a vidéki nagyvárosokban, a többi közt Debrecenben és Szegeden. Ránki K. Richárd szerint a BP szegedi központja igazi sikertörténet, a volt ruhagyár területén 2017-ben nyílt meg a szolgáltató központ, 2020-ra 500 embert terveznek foglalkoztatni. 2004-ben az IBM Székesfehérváron nyitotta meg első szolgáltató központját, és hozzá hasonlóan a fővároson kívül találta meg a helyét a British Telecom, az Unisys és az IT Services Hungary is. A vidéki városokban azonban kicsi a munkaerőpiac és kevés a megfelelően képzett fiatal. Gondot jelenthet még az alkalmas irodaházak hiánya. Addig ugyanis, amíg egy városban nincs A kategóriás irodaház, multi nem költözik oda. Jó példa erre Debrecen: a Forest Offices nevű, három szárnyból álló épület irodáit részben SSC-kkel kívánják megtölteni. Ezenkívül fontos a közlekedés, például hogy repülővel meg lehet-e közelíteni az adott települést. Debrecen ebből a szempontból is jó helyzetben van.
A vidék erősítésére azért is szükség lehet, mert a környező országok is versenyben vannak az SSC-kért. A Világbank egyik tanulmánya szerint Magyarországon – regionális összehasonlításban – alacsony a 9 százalékos társasági adó, viszont nagyon magas a 27 százalékos áfa. A versengés a jövőben egészen biztosan tovább folytatódik. A HOA igyekszik összekapcsolni a keresletet a kínálattal, egyebek mellett fórumokat szervez, ahol a települések „be tudnak mutatkozni” a befektetési és terjeszkedési lehetőséget kereső vállalkozásoknak, üzleti szolgáltató központoknak.
A cégek elsősorban az egyszerűbb tevékenységeket viszik ki az országból, és magas hozzáadott értékkel termelő, komplexebb folyamatokat hoznak be.
Ezek alapján egyértelmű, hogy a magyar BSC-szektor érett fázisba lépett
– állítja Ránki K. Richárd. A Magyarországra költöző vagy itt bővítő cégeket nem az olcsó, hanem a képzett munkaerő és a hatékonyság vonzza. Az iparágban bekövetkezett változásoknak megfelelően a HOA szeretné az egész szektort „újrabrandingelni”: a „szolgáltató központ” elnevezéshez ugyanis egyszerűbb irodai munkák, call centerek képzete társult, pedig jellemzően már nem ilyen tevékenységeket végeznek Magyarországon. Az „üzleti szolgáltató központ” név sokkal jobban fedi az egyébként nehezen behatárolható szektor szereplőit. Egyelőre hivatalosan, nemzetgazdasági kategóriaként az ágazat nem létezik, a Központi Statisztikai Hivatal a HOA-val együttműködésben dolgozik a meghatározásához szükséges feltételrendszer összeállításán.
BALLA GYÖRGYI
gy.balla@hvg.hu
