Alig csökkent az infláció februárban: a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál – számolt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez némi javulás a januári 4,7 százalékos inflációhoz képest, de még így is a második legnagyobb áremelkedést mutatja 2012 vége óta.

Az elmúlt egy évben az üzemanyagok, a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.

Az élelmiszerek ára 7 százalékkal nőtt, ezen belül a sertéshúsé 27,3, a párizsié és a kolbászé 21,5, a szalámié, a szárazkolbászé és a sonkáé 11,0, az idényáras élelmiszereké – mint a burgonya, friss zöldség, gyümölcs – 10,3, a tejé 9,4, a kenyéré 7,6, a házon kívüli étkezésé 7,2 százalékkal lett magasabb.

A szeszes italokat és dohányárukat egybeszámítja a KSH, ennek a csoportnak az ára átlagosan 7,3 százalékkal lett magasabb. Ezen belül a dohányáruk 11,3 százalékkal drágultak.

A szolgáltatásokért 3,8 százalékkal kellett többet fizetni, a lakbér 9,9, a belföldi üdülés ára pedig 8,3 százalékkal nőtt.

A járműüzemanyagok 7,7 százalékkal drágultak.

2020 első két hónapját összesítve 4,5 százalékos az infláció 2019 január-februárjához képest. A kormány és a parlamenti többség a költségvetés elfogadásakor 2,8 százalékos éves inflációval számolt.

A Magyar Nemzeti Bank lassan két éve úgy indokolja a rekordalacsony alapkamatot: őket nem a forintárfolyam érdekli, hanem az, hogy minél közelebb legyen az infláció a 3 százalékos célhoz. Most, hogy januárban már látványosan magasabb volt az infláció a 3 százaléknál, változtattak az érvelésen, ezúttal már arról volt szó, hogy az infláció tartós tendenciáit kell figyelni, szerintük a mutató az első negyedév végén már visszatér a 3,0-4,0 százalék közötti toleranciasávba, másfél-két év múlva pedig stabilizálódhat 3 százalékon. Vagyis nem kell hozzányúlni az alapkamathoz, hiába jár a forint-euró árfolyam már 340 körül.