2020. januárban a fogyasztói árak átlagosan 4,7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok, a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben – írja tájékoztatójában a KSH.

12 hónap alatt, 2019. januárhoz viszonyítva:

• Az élelmiszerek ára 6,9 százalékkal nőtt, ezen belül a sertéshúsé 27,6, a párizsi, kolbászé 17,4, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 10,8, a cukoré 8,4, a házon kívüli étkezésé 7,2 százalékkal lett magasabb.
• A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,4, ezen belül a dohányáruké 11,3 százalékkal emelkedett.
• A szolgáltatásokért 3,6 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,3 százalékkal nőtt.
• A járműüzemanyagok 13,5 százalékkal drágultak.

Az egyszeri és szezonális hatásokkal érintett termékektől megszűrt úgynevezett maginfláció 4 százalékra emelkedett januárban, a tavaly decemberi 3,9 százalék után.

A 4,7 százalékos infláció sokéves rekordot jelent, 2016 januárja óta egyetlen hónap sem volt, amikor a mutató ilyen magas lett volt. Legutóbb 2012-ben járt 4 százalék fölött az infláció.

A januári áremelkedést befolyásolhatta, hogy a forint árfolyama mélyrepülésben van, február 12-én egy euróért már 340 forintot kellett adni – márpedig a forint árfolyamának gyengülése felfelé hajtja az importált termékek és szolgáltatások árát.

A 4,7 százalékos infláció már messze túl van a jegybank 3 százalékos inflációs céljától. Az MNB Monetáris Tanácsa eddig nem emelte az alapkamatot, érvelésük szerint a jegybanknak nincs árfolyamcélja (vagyis a forint árfolyamával nem foglalkoznak), az infláció középtávon pedig a jelenlegi, alacsony alapkamat mellett is a 3 százalékos cél környékére várható.