Megszavazta a parlamenti többség a 2020-as költségvetést. Nem rághatta le idegességében a tíz körmét az, aki követte a mai ülést, pontosan az történt, mint mindig: a kormánypártiak fegyelmezetten megnyomták az igen gombot, így 127 igen, 58 nem szavazat érkezett. Egy gombnyomásnyival ez előtt megszavazták az adótörvényeket módosító csomagot is.

Ez már a nyolcadik év, amikor még a nyári szünet előtt áttolják a parlamenten a költségvetést. A kormány ezt azzal indokolja, hogy így is mutathatjuk, milyen stabil gazdaság a magyar, ahol ennyire előre lehet tervezni. Az első években ez nem volt egy túlságosan komolyan vehető érv, rengetegszer írták át a költségvetést év közben, gyakran még az előtt, hogy egyáltalán elkezdődött volna a büdzsé éve. Mostanában már nincs ezzel gond, igaz, nem is nagyon történtek olyan események, amelyek miatt sürgősen bele kellett volna nyúlni a nyáron leírt számokba. És az is igaz: gyakran fogadnak el adócsomagot már az ősszel, hónapokkal azután, hogy a büdzsét megszavazták. De az adóbevételeket egyébként is rendszeresen alultervezik, így aztán még nagyobb mozgásteret kap a kormány.

Fideszes képviselők szavaznak a 2020. évi költségvetés módosítását célzó javaslatról az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. július 8-án.

MTI / Balogh Zoltán

Nézzük a költségvetés legfontosabb számait:

• A büdzsé bevétele 21 425 milliárd forint lehet, a kiadás 21 792 milliárd, azaz 367 milliárd forint lenne a hiány.
• A kormány úgy számol, hogy 4 százalékkal fog nőni a GDP. Ez optimistább, mint bármi, amit az elemzők várnak.
• A foglalkoztatottság 1,3 százalékkal nőhet a prognózis szerint. Ez az egész a versenyszférának lenne köszönhető, a közszféra létszáma változatlan marad.
• Az átlagkereset bruttó és nettó értéke is 8,3 százalékkal nőne, ezen belül a versenyszférában 8,9 százalékos lenne a növekedés.
• Az államadósság 65,5 százalékra csökkenhet.
• Az infláció 2,8 százalékos lehet, ez automatikusan ugyanekkora nyugdíjemelést jelent.
• A költségvetés tervezésekor úgy számolt a kormány, hogy 320,9 forint lesz az euróárfolyam. Ez egész közel áll a realitáshoz, főleg ha azzal hasonlítjuk össze, hogy az idei büdzsét 311,4 forintos euróval tervezték meg, miközben idén még egyszer sem volt ennyire erős a forint.
• Az EU-tól 1496 milliárd forint érkezhet.

Az elmúlt hónapok kormánykommunikációját elnézve nem csoda, hogy azt hallgathattuk a fideszesektől, ez a családok költségvetése. Azonban van egy cél, ami a számokat nézve ennél sokkal fontosabb: felkészíteni az országot arra az esetre, ha egy újabb világgazdasági válság jönne. A korábbinál sokkal magasabb lesz a tartalék, az idei 60 helyett már 378 milliárd forint. Emellé érdemes azt is odavenni, hogy az MNB és a kormány már több mint egy éve folyamatosan egyre szigorúbb hitelfelvételi szabályokat hoz.

Reviczky Zsolt

De ha már annyit beszélnek a családtámogatásokról, alaposan megnéztük ezeket a számokat is, amint beadták a költségvetést. Összesen 2227 milliárd forintot költenek el erre a célra, de ez nem csak az új intézkedéseket jelenti. Ebből a legnagyobb tétel a családtámogatási alapra jutó 660 milliárd forint, a családi adókedvezményre és az első házasok támogatására 312 milliárd forintot szánnak, a csokra és még lakásépítési támogatásokra pedig 296 milliárd jut.

A számok alapján az is látszik, hogy vannak egyértelmű nyertesei ennek a büdzsének, amelyeknek nem sok köze van a családtámogatáshoz. Például a sport, amire 302 helyett már 321 milliárd forintot szánnak – ennek egyik legnagyobb tétele a nem túl precízen megfogalmazott "sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok", amelyre 22 milliárd forint jut, a Hungaroringet közel 15 milliárdból fejlesztik, az eredetileg a 2024-es olimpiára szánt, de olimpia nélkül is megépülő létesítményekre 9,8 milliárd jut, de az MLSZ-t is megdobják kilencmilliárddal.

D.P.

Ugyancsak nyertese a jövő évi költségvetésnek a honvédelem, amelyre az összkiadások 2,6 százalékát szánják az eddigi 2,1 helyett, a pluszpénz legnagyobb része eszközbeszerzésre és -felújításra megy el. De a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítói is örülhetnek (köztük Mészáros Lőrinc), erre 61 milliárd forintot fognak elkölteni, két és félszer többet, mint az összes többi vasúti fejlesztésre együtt. Paks II.-re 77 milliárd forint megy el, ez csak egy kicsivel több, mint az MTVA 75 milliárd forintja.

Azért nem minden területre jut arányaiban több pénz, mint eddig. Az oktatásra például az idei 10,1 százalék helyett 9,8, nyugdíjakra pedig 17,1 százalék után már csak 16,9 százalék.

A 27 százalékos áfa marad, kisebb adócsökkentések jönnek

Az adózásban óriási változásokra nem érdemes felkészülnünk. A világrekorder 27 százalékos áfa jövőre is megmarad, egyedül a szállásszolgáltatás áfája csökken 5 százalékra. Eközben a fogyasztás szinte biztosan tovább nő, így aztán nyilvánvaló a végeredmény: jóval több áfabevétele lesz az államnak. A költségvetésben úgy számolnak, hogy az idei 4290 milliárd után jövőre már 4967 milliárd forint érkezhet be így. Domokos László ÁSZ-elnök a 27 százalékos áfáról azt mondta:

az áfakulcs csökkentése nem lenne eredményes, mert az adónak nincs köze az árképzéshez, a mérséklést az emberek nem, vagy csak átmenetileg éreznék meg, a költségvetésből viszont hiányozna az összeg.

A logika világos, minél kevesebb adóval próbálják terhelni a cégeket, ettől a kormány reményei szerint tovább pöröghet a gazdaság, eközben pedig a fogyasztás növekedése és a gazdaság fehérítése miatt jöhetne be több adóbevétel.

Fülöp Máté

Apróbb változások azért jövőre is lesznek az adózásban. 2020-tól kivezetik az evát, a kiva 13-ról 12 százalékosra csökken, a négygyerekes nőknek pedig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. A reklámadót 2022-ig befagyasztják, igaz, arról még csak találgat a szakma, hogy vajon miért viszik le 0 százalékra a kulcsát ahelyett, hogy teljesen megszüntetnék. Nem meglepő módon a sport az adócsomaggal is jól jár, 121,8-131,8 milliárd forint közötti társasági adót fizethetnek a cégek az állam helyett a sportklubok kasszájába.