Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Fenntartót keres a Magyar Honvédség nevében a központosított fegyveres beszerzésekért felelős Védelmi Beszerzési Ügynökség „közepes szállítórepülőgépekhez” a 2020-2025 közti időszakra – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből.
A kiírásból kiderül, hogy egész pontosan Airbus A319-112 típusú gépekről van szó – ilyenből a honvédség kettőt üzemeltet, 2017 végén vették őket körülbelül 20 milliárd forintért. A kormány eleinte kötötte az ebet a karóhoz, hogy többfunkciós csapatszállítókról van szó, nem pedig kormánygépekről, aztán szép lassan kiderült, hogy a „csapatszállítók” rendszeresen a kormány tagjait, illetve Áder János köztársasági elnököt (is) fuvarozzák. Egy ideje a kormány már képeket is oszt meg hivatalos állami utakról, a háttérben valamelyik honvédségi Airbusszal, a hivatalos álláspont pedig úgy módosult, hogy
multifunkciós csapatszállítókról van szó, amelyek alkalomadtán kormánygép-funkciót is betöltenek.
Az azonban 30 évig titok, pontosan mikor, merre és milyen megbízásokat teljesítenek az Airbusok akár kormánygép, akár másmilyen szerepekben, minthogy papíron „katonai szállításokról” van szó. A kormányzati utak általános listáját a honvédség viszont kiadta a hvg.hu-nak:
Megszereztük a listát, hova reptették a "nem kormánygépekkel" Orbánt, Pintért, Szijjártót
Nem hajlandó a Magyar Honvédség elárulni a részletes adatokat arról, hogy melyik állami vezetőt hova utaztatták a "nem kormánygép" repülőgépekkel, csak egy összesített listát adtak ki a hvg.hu-nak. A részletes költségekről ugyanígy titkolóznak, azt viszont megtudtuk, hogy a legolcsóbb út 1,2 millió forintba, míg a legdrágább 28,6 millióba került.
A honvédség egyébként kisebb „futárgépeket” is üzemeltet, amelyek szintén „nem kormánygépek”, de ellátnak ilyen feladatokat. A berendezésük pedig minden, csak nem spártai.
Eddig azt se tudtuk, van külsős üzemeltető
A Védelmi Ügynökség a beszerzést gyorsított tárgyalásos eljárásban írta ki, az ajánlatok megtételére mindössze két hét áll rendelkezésre. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert a „repülőgépek üzemeltetése, folyamatos légi alkalmasságának fenntartása érdekében előre nem látható többletfeladatok, valamint a rendkívüli járványhelyzettel kapcsolatosan megnövekedett igénybevétel forrásigénye miatt a meglévő szerződés keretösszege idő előtt felhasználásra került”.
A fentiekből ugyebár az következik, hogy
a nem kormánygép kormánygépek üzemeltetését eddig sem a honvédség látta el, hanem külsős vagy állami cég
– erről korábban nem számoltak be, bár nem szokatlan, hogy a honvédség kiszervezi repülő eszközök karbantartási, üzemeltetési feladatait. A Védelmi Ügynökség 2020 eleje óta működik, és valóban úgy tűnik, hogy az ígéreteknek megfelelően javult a honvédelmi beszerzések átláthatósága.
Nem tudni, hogy eddig mennyibe került az Airbusok üzemeltetése, a feladatra mindenesetre 2020-2025 között összesen nettó 13,9 milliárd forintot (bruttó 17,6 milliárdot) szán a honvédség az alábbi éves bontásban (nettó összegek):
- 2020: 281 924 722 Ft,
- 2021: 4 343 116 769 Ft,
- 2022: 1 968 503 937 Ft,
- 2023: 1 746 456 693 Ft,
- 2024: 2 733 070 866 Ft,
- 2025: 2 780 314 961 Ft.
Ezek keretösszegek, amelyek kitöltésére a honvédség nem vállal garanciát. A 8-9 éves gépek darabját Simicskó István honvédelmi miniszter korabeli állítása szerint a 70-80 millió eurós újonnani ár feléért sikerült beszerezni, vagyis akkori árfolyamon számolva darabját körülbelül 20 milliárd forintért.
A pénzért cserébe a majdani üzemeltetőnek vállalnia kell a gépek „folyamatos légialkalmasságának, üzemképességének, teljes körű logisztikai támogatásának biztosítását”. Mindezt alapesetben két helyszínen, a kecskeméti katonai reptéren, illetve a budapesti Liszt Ferenc polgári reptéren. Továbbá bármely, „esetenkénti települési állomáson”.
