Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Kontinenseken átívelő érdek-összefonódás sejlik fel Szijjártó Péter és a külügyminisztert az Adrián meghajókáztató Szíjj László között.
A keleti nyitás analógiájára négy-öt éve beindítani szándékozott déli nyitásban, az afrikai országok megpuhításában éppúgy részt vettek a Szijjártó Péter miniszter külügyi kötelékébe tartozó diplomaták és gazdasági szakemberek, mint Szíjj László cégének munkatársai, illetve a ma már nemzetközi körözés alatt álló volt tiszteletbeli konzul, Balogh Sándor – ő jószolgálati nagykövetként utaztatta Afrikában a miniszter testvérét, Szijjártó Saroltát.
A külgazdasági és külügyminiszternek bizonyítania kellett, hogy van értelme a déli nyitásnak, Szíjjék pedig úgy érezték, az itthoni közbeszerzések után már rászolgáltak egy külföldi referenciamunkára is. Ezt a törekvésüket koronázta siker 2016 augusztusában, egy százmilliárd forintnyi értékű, Kongóval és Zambiával kötött szerződéssel. A tárgyalások éveket emésztettek fel, külügyminiszter testvére, Szijjártó Sarolta a Magyar Afrika Társaság jószolgálati nagykövete volt ekkoriban.
A cikk teljes terjedelmében az eheti HVG Magyarország rovatában, illetve online a hvg360-on olvasható.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A megosztottságra épít a JobbRandi és a BalRandi, amelyet ugyanaz a cég üzemeltet, a háttérben pedig egy visszás társkeresőiről ismerős név sejlik fel.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.