Mi kell az állami programozóképzéshez? Vérnyomáscsökkentő, logika, angol nyelv

„Várhatóan augusztusban indulnak” a nyolchetes informatikai alapozó képzésre épülő struktúraváltó képzések – mondta május elején György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára. Ehhez képest az történt, hogy négy hónappal később, szeptember elején még mindig nem tudni, hogy

• mikor,
• hol (mármint mely intézményekben),
• milyen kurzusok,
• milyen tanrendben,
• milyen képzési idővel,
• milyen elérhető végzettséggel

indulnak majd.

A bizonytalanság egész pontosan 8871 ember vérnyomását túráztatja, ugyanis épp ennyien abszolválták sikeresen az „Újratervezés” nevű program nyolchetes alapozóképzésének záróvizsgáját. Nekik (és általában véve a teljes nyilvánosságnak) fogalmuk sincs, hogy milyen lehetőségeik lesznek, az érintettek napi rendszerességgel egymást kérdezgetik a programmal kapcsolatos online felületeken, Facebook-csoportokban.

Ott a diákhitel

A programért felelős Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal mindössze annyit bocsátott előre egy szeptember 8-i közleményben, illetve a sikeresen záróvizsgázóknak küldött tájékoztatásban, hogy „a tervezett államilag támogatott képzések szoros munkarendben folynak, napi többórás elfoglaltsággal, akár mentorálással és azt követő egyéni tanulással járnak, tehát munka mellett nehezen végezhetők”. Ez sok érintettnél még jobban kicsapta a biztosítékot, hiszen nem csak munkanélküliek vannak köztük, és előre (mondjuk még az alapozó képzés elkezdése előtt) nem szólt senki, hogy a későbbi, érdemi szakképzéseket nem lehet majd munka mellett végezni.

Reviczky Zsolt

Persze mindenkire számára adott a lehetőség, hogy otthagyja a meglévő munkahelyét egy teljesen ismeretlen paraméterekkel elindítandó, ismeretlen hosszúságú informatikusképzésért. A kormány mindenesetre támogatja őket, már ha támogatásnak tekinthető, hogy a struktúraváltó képzések diákjai is felvehetik a havi 150 ezer forintos felnőttképzési diákhitelt.

Aztán lehetséges, hogy lesznek a struktúraváltó képzések közt munka mellett végezhető oktatások, ki tudja? A Felnőttképzési Hivatal érdemben nem válaszolt a hvg.hu megkeresésére, az innovációs minisztérium közleményét ajánlotta. A közleményből konkrétumok nem derülnek ki, mindössze annyi, hogy:

• Ingyenes, több hónapos, intenzív informatikai képzések indulnak ősszel.
• A későbbiekben ráépülő képzésként gyártóspecifikus és egyéb haladó szintű képzések.
• "A kompetenciateszttel olyan készségeket vizsgálnak, amelyek megléte, szintje nagymértékben előre jelzi, hogy a jelentkező képes lesz-e megfelelni a képzési, és a képzést követő szakmai kihívásoknak."
• "A legmagasabb pontszámot elérők 100 százalékos állami támogatással tanulhatnak tovább a programban elérhető IT-képzések egyikén."

Utóbbi pont egyébként azt jelenti, hogy nem lesz mindenkinek 100 százalékban ingyen a képzés. Erről sem volt szó korábban, és részletek ezúttal sem derültek ki.

Kompetensnek kell lenni

Igaz, egyelőre még az is kérdés, valójában hányan lesznek jogosultak a struktúraváltó képzések elvégzésére. Az alapozó képzést ugyan 8771-en sikeresen elvégezték, rájuk azonban a fentiek értelmében még vár egy kompetenciamérés, amit két időpontban, szeptember 16-án vagy 17-én csinálhatnak meg. A kompetenciamérésről szintén alig tudni bármit: a „rendelkezésre álló idő 90 perc, a tesztek logikai és angol nyelvi kérdéseket tartalmaznak”. Az Újratervezés-program résztvevőit arról sem tájékoztatták előzetesen, hogy egyáltalán lesz kompetenciamérés, annyit lehetett tudni, hogy a struktúraváltó képzések elvégzésének alapfokú angol nyelvtudás is szükséges lesz.

Reviczky Zsolt

Az alapozó záróvizsgáján már túljutott érintettek még Facebook-szavazást is csináltak arról, hogy végül hányan maradnak majd a struktúraváltó szakképzésekre. A választási lehetőségek a „Csak egy maradhat!”-tól a többezres számokig terjednek. Az alapozó képzés indulásakor még tízezres számok röpködtek arról, milyen gyorsan és milyen sokan regisztráltak – végül 61 886 jött össze.

A vizsgázók túlterhelték a rendszert

Közülük ugyebár 8771 jutott túl a záróvizsgán, ami komoly eredmény volt. Egyrészt maga a vizsga nem volt könnyű, másrészt a lebonyolítása sem sikerül valami fényesen. A vizsgázók nagy számban tapasztaltak technikai problémákat, amelyek ellehetetlenítették a vizsgájukat. Sok vizsgázó már belépni sem tudott az oktatófelületre, másoknak a vizsgaprogram nem indult el, vagy ha el is indult, olyan nehézkesen működött, hogy a kérdések alig töltődnek be. Sokaknál egy idő után megszakadt a kapcsolat a szerverrel, és a vizsga sikertelenül zárul. Volt, aki végigért a feladatsoron, de a rendszer nem mentette el az eredményét.

A Felnőttképzési Hivatal magyarázata szerint ők a program hivatalos honlapján elhelyezett hasznos tudnivalók között előre, külön pontban felhívták a résztvevők figyelmét arra, hogy az egyszerre jelentkező terhelés miatt „előfordulhat a rendszer lassabb reakciója”. „Az egyéni vizsgasorok létrehozásánál megnövekedett várakozási idő volt tapasztalható egyes felhasználóknál, így ha valaki eközben frissíteni próbálta a weblapot, a rendszer sikertelen próbálkozásként értékelte” – írták, hozzátéve, hogy a technikai akadályokba ütköző vizsgázók részére további időkeretet biztosítottak.