Májusban jelentette be a kormány, hogy az állam által finanszírozott ingyenes informatikai képzéseket indít – ezekre (illetve tananyagfejlesztésre) összesen 7 milliárd forintot szán két uniós fejlesztési programból. A lebonyolítást a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) és az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ konzorciuma fogja végezni, hiszen csak ők indulhattak az állami pályázaton, ám a képzéseket nem ők fogják tartani, szerződéseket kötnek képző intézményekkel.

Az egyelőre a jövő zenéje, hogy melyek lesznek ezek az intézmények, mindenesetre számukra a konzorcium a képzési díjat teljes egészében megtéríti (a díj viszont nem lehet magasabb diákonként és óránként 4 ezer forintnál).

 Négyféle támogatott képzés lesz:

• Java-programozó,
• Webfejlesztő-frontend,
• Tesztelő,
• Üzemeltető.

A képzések nem lehetnek hosszabbak egy évnél, viszont lebonyolíthatóak személyes és távoktatásban is. A lemorzsolódás nem haladhatja meg a 25 százalékot.

Kiderült, hogy ki nyer az állami informatikusképzésen

Egy olyan cég oktatóvideóit használják az előképzésen, amelyik már 3 éve is befutó volt egy állami közbeszerzésen.

Aki akarja, meg tudja ugorni

Jelentkezni középfokú végzettség (érettségi) és alapfokú nyelvtudás birtokában lehet – de csak azok vehetnek részt a képzéseken, akik elvégezték a májusban elindított, ingyenes online alapozót. Erre több mint 60 ezren regisztráltak, már az első napon 15 ezren. A fent említett, elvileg szeptemberben induló képzések már igazi szakképzések lesznek, nem olyanok, mint a jelentkezéshez szükséges alapozó.

hvg.hu

Az alapozó képzés valóban nagyon alapozó, sőt mivel ez a majdani, érdemi szakképzések előfeltétele, leginkább amolyan előszűrőnek tekinthető. És annak teljesen jó is, de ténylegesen használható szaktudást nem ad, mármint olyat, amivel informatikus állásban el lehetne helyezkedni. Igaz, mára az informatika szinte minden foglalkozásban, sőt a hétköznapokban jelen van, szóval bárkinek minimum jól jön, ha van róla némi fogalma, hogyan működik az internet, egy helyi hálózat (avagy a köznyelvben: a „wifi”), és legalább mutatóba látott némi programozást.

A képzés egy online teszttel zárul, ezt majd csak augusztus közepétől lehet kitölteni, így egyelőre nem tudni, mennyire lesz nehéz. Mindenesetre minden fejezet végén található egy tudásellenőrző teszt, azokból kiindulva nem lesz megugorhatatlan. Ha a záróteszt a fejezet végi teszteket követi, akkor a kérdések 60 százalékát kell majd jól megválaszolni (ami egyébként tradicionálisan az elégséges, avagy 2-es eredmény limitje mindenféle vizsgán és dolgozatnál). Vélhetően a záró teszt kérdései a fejezet végi tesztek kérdéseiből állnak majd össze – azok helyes válaszait a rendszer pedig ikszelés után megmutatja, szóval be lehet gyakorolni őket.

hvg.hu

Inkább szűrő, mint alapozó

Egyébként a záró teszt elvégzésének nem előfeltétele a fejezet végi tesztek abszolválása. Sőt a tananyagokat sem kell végignézni, aki azok nélkül is boldogul, a majdani ingyenes szakképzések elvégzésére feljogosító igazolást megszerezheti anélkül, hogy átrágná magát az alapozó képzésen. Az átlagos, minimális informatikai ismeretekkel rendelkező embernek azonban ez aligha lesz lehetséges, a tananyag jelentős része valóban érdemi, szakmai szintű informatikai ismeretekből áll, a fejezet végi tesztek (főleg a tananyag második felében) már bőven tartalmaznak erősen szakmai szintű kérdéseket.

hvg.hu

Ráadásul úgy, hogy a fejezetvégi tesztek kérdéseinek szintje jóval a tananyag szintje alá van belőve, vagyis az oktatóvideókban jellemzően sokkal több és bonyolultabb információ hangzik el, mint amennyire a tesztek teljesítéséhez tudni kell. A tanagyag szakmai része egyébként helyenként elég ijesztő tud lenni az átlagos, felhasználói szintű ismeretekkel rendelkező diák számára, elsősorban azért, mert leginkább ízelítőt kíván nyújtani az adott témában, méghozzá sok különböző témában. Így sokszor hiányoznak a megértéshez szükséges alapok, sok információ hangzik el hirtelen. Ami nem feltétlenül baj, amennyiben erre az alapozó képzésre elsősorban a majdani szakképzések előszűrőjeként tekintünk: ha a potenciális jelentkezők legalább belepillantanak a mélyebb vízbe, könnyebben el tudják dönteni, meg akarnak-e egyáltalán próbálni úszni.

hvg.hu

Semmi sem lehet túlságosan alap

A tananyag elemeit elég határozottan két kategóriába lehet sorolni. Egyrészt ott vannak a szakmai részek, főleg (de nem kizárólag) a fejezetek második felében, kétharmadában. Aztán vannak olyan részek, amik majdhogynem trivialitásokról szólnak. A kurzus például az otthoni munkavégzés 1x1-ével kezdődik. A járvány miatt bevezetett korlátozások idején a csapból is a home office folyt, szóval az itt elhangzottak lényegében ismétlésnek tekinthetők. Viszont az első oktatóvideók narrátora Gundel Takács Gábor. (A későbbi leckéket már nem ő adja le.)

Szintén elég sok alapvetőnek tekinthető információ hangzik el a Windows operációs rendszerrel, a számítógépes hálózatokkal vagy az informatikai tudatossággal kapcsolatban. Az már más lapra tartozik, hogy a magyar lakosság ténylegesen mennyire rendelkezik ezekkel az ismeretekkel.

hvg.hu

Egy korábbi kutatás szerint szükség lehet az ilyen alapinformációk átadására is, hiszen a magyar lakosság digitális kompetenciái és a hazai kkv-k digitális felkészültsége terén nagy a lemaradás: a digitális fejlettség mérésére széles körben használt uniós Digital Economy and Society Index (DESI) 2019-es jelentése alapján Magyarország a 28 uniós tagállam között a 23. helyen állt. Szóval egyáltalán nem fölösleges elmondani például azt, hogy az e-mail-cím személyes adatnak minősül, és akként kell kezelni.