Kedden reggel a gazdakörök szövetsége, a MAGOSZ közösségi oldalán posztolta, hogy radikálisan megszigorítják a homok-és kavicsbányák nyitását a jogszabályok, így ott, ahol a terület 25 százalékáig már működik bánya, azon túl már nem lehet engedélyeztetni újabbakat. A MAGOSZ 15 évvel ezelőtt kötött szövetséget a kormányzó párttal, és az eddigiekben lényegében az összes földügyi intézkedésben kezdeményező szerepük volt. A mostani posztjuk eddig nem jelent meg a hivatalos oldalukon, ahogy a velük szimbiózisban működő agrarákamara oldalán sem, ezért is talányos egy kicsit a bejegyzés. Egy szóval sem említik a Kiskunlacháza környékén nemzetgazdaságilag kiemeltté nyilvánított beruházást, de az időzítés miatt úgy tűnik, hogy a gazdákat nyugtatják azzal, hogy nem lehet a termőföld rovására korlátlanul bányákat nyitni. Mindeközben a veszélyhelyzet idején hozott rendelkezések szerint túl lehet lépni a korlátot, még ha bizonyos feltételeket teljesíteni is kell később.

Hétfőn írtunk a Népszava cikke alapján arról, hogy a miniszterelnök veje, Tiborcz István köreihez tartozó vállalkozó nyerte el azt a tendert, amely Kiskunlacháza és Délegyháza között, 438 hektáros területen akár újabb kavicsbányát nyithatnak. A Magyar Közlönyben a múlt héten jelent meg, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánították a beruházást. A cikkben arról is szó van, hogy az elmúlt két évben apránként hozott olyan döntéseket a kormány, amelyekkel az építkezésekhez szükséges anyagok bányászatát megkönnyítik, illetve ha egy vállalkozás éveken át nem tudja megszerezni a szükséges engedélyeket, az állam rá is teheti a kezét.

Kiskunlacháza és Délegyháza térségében már évtizedek óta működik több kavicsbánya is, köszönhetően a Duna mentén kialakult talajviszonyoknak. Emiatt a környezetvédők számos alkalommal tiltakoztak, mivel azt kutatások is alátámasztották, hogy a bányatavak felületén olyan mennyiségű víz párologhat el, amelynek csak töredékét pótolja vissza a csapadék, ezért ezek a bányák a talajvízszintre is kihatással lehetnek. A tájsebeket ejtő bányák miatt a lakosság is tiltakozott Pilismaróton, és Madocsán is, ez utóbbi esetben egyelőre elhárult a veszélye a bánya létesítésének, de a helyiek szerint, éppen a legújabb rendelkezések miatt akár egy tollvonással felülírhatja a kormány a jelenleg nyertes helyzetüket.

A Kiskunlacháza és Délegyháza közé tervezett újabb bánya, ahogy a térség korábbi bányái is, lényegében a Kiskunsági Nemzeti Park védett területein gazdálkodó mintagazdaság mellett létesülne. A hvg.hu megkereste az évtizedek óta ökogazdálkodással foglalkozó Szomor Dezsőt, hogyan vélekedik a szomszédságában tervezett, a korábbiaknál nagyobb kapacitásúnak tűnő bánya nyitásához, a gazdálkodó eddig nem válaszolt kérdéseinkre. Kedden reggel a MAGOSZ, igaz, nem konkrétan a Népszava cikkben leírt kiskunlacházi bányatervvel kapcsolatosan, de arról posztolt a közösségi oldalon, hogy radikálisan szigorodó szabályozás vonatkozik a bányanyitásra: a 25 százalékot elérő bányahasznosításon túl egy adott területen már nem lehet újabbakat nyitni. A poszt szerint ez a rendelkezés a veszélyhelyzet alatt született, de a gazdaköri szervezet tudomása szerint a továbbiakban is így marad majd. Mintha a napvilágra kerül újabb bánya nyitása miatt nyugtatgatnák a gazdálkodókat. Megnéztük, hogy valóban ennyire jó-e a helyzet.

Valóban van az iménti tartalommal egy módosítás a vonatkozó jogszabályban, de az idén februárban újra csavartak egyet rajta a nemzetgazdaság működőképességének megőrzése céljából. Ebben a februári módosításban az áll, hogy akkor is lehet kitermelésre hasznosítani a területet, ha ezzel átlépik az adott térségben a 25 százalékot, de a feltétele az, hogy vagy erdő-, vagy mezőgazdasági funkcióba kell majd visszaállítani. Megkerestük most a MAGOSZ-t, hogy konkrétan mely jogszabályra hivatkozva írták megnyugtató posztjukat, hogy a jogszabályok gátat szabnak a betonöntés alapanyagának kitermelésének, ami a termőföldekből vesz el nagy darabokat, de eddig még tőlük sem kaptunk választ.