Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Bár ez a 2015-ben elindított befektetési forma csak szűk körben népszerű, a magántőkealapok ezermilliárdos vagyont rejtenek. Így nem csupán azt nem lehet megtudni, kié az ország egy-egy ikonikus épülete vagy százmilliárdos forgalmat lebonyolító vállalata, de még olyan vagyonelemek is ismeretlenekhez kerülhetnek, mint az ország autópályáinak üzemeltetésére kiírt koncesszió joga – írja friss számában a HVG.
Ma már mintegy száz magántőkealapot tart nyilván a pénzügyi felügyelet. Ez akár soknak is tűnhet, ám valójában alig tucatnyi érdekkört fednek le. Mészáros Opus Global és Status Capital nevű alapkezelőjén kívül két nagy cégháló bontakozik ki, és egyik sem áll távol a Tiborcz–Orbán Ráhel-féle üzleti körtől. Az egyik csoport élén az Equilor brókercéget is birtokló Szécsényi Bálint áll, a másikén Száraz István, aki 2016-ban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy segített megszerezni az Origo hírportált a kormányközeli befektetőknek.
A magántőkealapok végső tulajdonosai felfedéséhez változnia kellene a szabályozásnak. Ehhez azonban alighanem kormányváltásra lenne szükség, utána pedig arra, hogy a mostani ellenzéki jelöltek betartsák ígéreteiket. Miután a két kormányfőjelölt, a DK-s Dobrev Klára és a Mindenki Magyarországa Mozgalmat képviselő Márki-Zay Péter is kemény elszámoltatást ígér, győzelmük esetén elkerülhetetlen lesz a magántőkealapok mögé dugott vagyonok nyilvánosságra hozása. A HVG kérdésére az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd Magyarországért is azt közölte, hogy megszüntetnék a magántőkealapok végső tulajdonosainak névtelenségét, és a szocialisták is azt hangoztatják, hogy csak a gazdaság átlátható működése tudja garantálni a jogbiztonságot, a korrupció visszaszorítását és a nemzetbiztonság érdekeit.
A cikk teljes terjedelmében az eheti HVG hetilap Magyarország rovatában, illetve online a hvg360-on olvasható.
Bár ez a 2015-ben elindított befektetési forma csak szűk körben népszerű, a magántőkealapok ezermilliárdos vagyont rejtenek. Így nem csupán azt nem lehet megtudni, kié az ország egy-egy ikonikus épülete vagy százmilliárdos forgalmat lebonyolító vállalata, de még olyan vagyonelemek is ismeretlenekhez kerülhetnek, mint az ország autópályáinak üzemeltetésére kiírt koncesszió joga. Ma már mintegy száz magántőkealapot tart nyilván a pénzügyi felügyelet. Ez akár soknak is tűnhet, ám valójában alig tucatnyi érdekkört fednek le. Mészáros Opus Global és Status Capital nevű alapkezelőjén kívül két nagy cégháló bontakozik ki, és egyik sem áll távol a Tiborcz–Orbán Ráhel-féle üzleti körtől. Az egyik csoport élén az Equilor brókercéget is birtokló Szécsényi Bálint áll, a másikén Száraz István, aki 2016-ban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy segített megszerezni az Origo hírportált a kormányközeli befektetőknek.
A magántőkealapok végső tulajdonosai felfedéséhez változnia kellene a szabályozásnak. Ehhez azonban alighanem kormányváltásra lenne szükség, utána pedig arra, hogy a mostani ellenzéki jelöltek betartsák ígéreteiket. Miután a két kormányfőjelölt, a DK-s Dobrev Klára és a Mindenki Magyarországa Mozgalmat képviselő Márki-Zay Péter is kemény elszámoltatást ígér, győzelmük esetén elkerülhetetlen lesz a magántőkealapok mögé dugott vagyonok nyilvánosságra hozása. A HVG kérdésére az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd Magyarországért is azt közölte, hogy megszüntetnék a magántőkealapok végső tulajdonosainak névtelenségét, és a szocialisták is azt hangoztatják, hogy csak a gazdaság átlátható működése tudja garantálni a jogbiztonságot, a korrupció visszaszorítását és a nemzetbiztonság érdekeit.
A cikk teljes terjedelmében az eheti HVG hetilap Magyarország rovatában, illetve online a hvg360-on olvasható.
