Február végén 13 milliárd forinttal tartoztak beszállítóiknak az egészségügyi ellátók – idézi a Népszava a Magyar Államkincstár legutóbbi adatait, amelyek között az egyetemi klinikák kifizetetlen számlái nem is szerepelnek, tavaly óta ugyanis alapítványi formában üzemelnek.

A havi 4-5 milliárd forintos tartozás úgy alakul ki, hogy az állam átalányfinanszírozást nyújt, a kórházak tehát annyi pénzt kapnak, amennyit 2019 havi átlagában. Pedig körülbelül harmadával kevesebb beteget fogadnak, mint a járvány előtti években.

Annak ellenére emelkedett nagyot a tartozás, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2020 elején azt közölte: a kórházak nem növelhetik az adósságaikat. Akkor – emlékeztetett a lap – kormányhatározat is született arról, hogy a gyógyító ellátásokat értékén kell finanszírozni, de ezt nem teljesítették. Sőt nemhogy a finanszírozás elemeit nem igazították ki, az ellátás költségeit sem mérte fel eddig senki.

Szűk pénzügyi mozgástere lenne az ellenzéknek az egészségügy talpra állításához

Semmit nem sikerült megoldaniuk az Orbán-kormányoknak az egészségügyi rendszer gondjai közül: egyre kevesebb a dolgozó, és nem nőtt az ágazat költségvetési súlya sem. Az ellenzék több pénzt költene gyógyításra - a kérdés, hogy miből.