Szűk pénzügyi mozgástere lenne az ellenzéknek az egészségügy talpra állításához
Semmit nem sikerült megoldaniuk az Orbán-kormányoknak az egészségügyi rendszer gondjai közül: egyre kevesebb a dolgozó, és nem nőtt az ágazat költségvetési súlya sem. Az ellenzék több pénzt költene gyógyításra – a kérdés, hogy miből.
Robotsebészet, személyre szabott medicina, újra meg újra bejelentett milliárdok a várólisták leépítésére, üresen kongó rendelők ünnepélyes átadása. Csupán néhány példa arra, miként lehet ráolvasással gyógyítani, kenyér helyett kalácsra mutogatni az éhezőknek. De legalábbis elhitetni, hogy az egészségügyben minden a legnagyobb rendben van. Akinek mégis ezzel ellentétes tapasztalata van, az gondolhassa azt, hogy csupán egyéni szerencsétlensége, nem pedig rendszerhiba okozta a kálváriáját, családtagja elvesztését. Az adatok azonban azt mutatják, hogy tizenkét év Fidesz–KDNP-s egészségpolitika után a magyarországi várható élettartam még mindig csaknem öt évvel marad el az uniós átlagtól.
Az egymillió lakosra jutó Covid-halálozás – ha csak az európai mezőnyt vesszük figyelembe – Bulgária és Bosznia mögött a legrosszabbaknak járó dobogó harmadik helyét foglalhatja el Magyarország. A járvány kezdete óta immár 45 ezer, „zömében idős, krónikus beteg” elvesztését hangsúlyozó kormány teljesítményének megítélését az sem javítja, hogy Magyarország a koronavírus-mentes időkben is hasonlóan rossz pozíciót foglalt el az európai halálozási statisztikák szerint.