Rezsivédelmi és honvédelmi alapot vezet be a kormány, elvonva ezzel a "bankoknál és a nagy multicégeknél keletkező extraprofitot" – jelentette be szerda délután Orbán Viktor. A bejelentést már jóval korábban beígérte. Facebook-oldalán a miniszterelnök, a többórás "késlekedésre" magyarázatot adhatott az, hogy a kormány meg akarta várni a tőzsde zárását. Miután kedden, nem sokkal kormánya beiktatása után Orbán bejelentette, hogy a háború miatt veszélyhelyzetet hirdetnek, az épp a háború miatti bizonytalanság még jobban érezhető volt: szerdán jelentősen gyengült a forint, és a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalatok többsége is komoly veszteségeket volt kénytelen elszenvedni.
Ez azonban a jelek szerint csak a kezdet: Orbán bejelentése szerint 2022-ben és 2023-ban a kormány kötelezi a bankokat, a biztosítókat és a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és -kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy az extraprofitjuk jelentős részét az említett két alapba fizessék be.
MTI / MTVA / Oláh Tibor
A válságadó tehát ebben az esetben nem egyes szektorokat érint, hanem a nagyvállalati kör jelentős részét. Ezúttal is kimaradnak ugyanakkor a termelővállalatok, így a Magyarországon is gyártóegységet üzemeltető autóipari cégek (Mercedes, Audi, Suzuki), a könnyűipari multik (ilyen pl. a Lego) vagy éppen a gyógyszeripari cégek, mint a szintén a tőzsdén jegyzett Richter. Nincsenek benne az építőipari vállalatok sem, így Mészáros Lőrinc cégei is megússzák az új közterhet.
A különadókkal eddig is jellemzően szolgáltatóipari ágazatokat terhelt a kormány, elsősorban válságok idején (bár a Fidesz előszeretettel alkalmazza ezt a megoldást, azt valójában a Bajnai-kormány hozta be a 2008 utáni válság kezelésének eszközeként), persze arra is volt mód, hogy később a közteher valamilyen néven állandósult. Ezekre is jellemző, hogy elsősorban a nagyvállalati kört érintik, bár a (válsághoz semmilyen szinten nem köthető) reklámadó vagy a népegészségügyi termékadó például az adott szektor minden szereplőjét terheli (igaz, előbbi kulcsa jó ideje 0 százalék).
A magyarországi különadók másik sajátossága az volt eddig, hogy azt nem a cégek által elért profit, hanem a bevétel alapján vetették ki, hasonlóan a helyi iparűzési adóhoz. Ez – még ha sajátos módon is – passzolt abba a logikába, hogy a munkát terhelő adókat nem emeli a kormány. Vagyis úgy tud magasabb adóbevételre szert tenni, hogy közben fokozatosan csökkenti (de legalábbis a korábbinál jóval alacsonyabb szinten tartja) a közvetlenül az alkalmazottat érintő szja-t vagy járulékokat, illetve a munkáltatókat érintő szociális hozzájárulási adót.
AFP / John Macdougall
Orbán bejelentéséből nem derült ki, hogy ezúttal a bevételt vagy a nyereséget adóztatják, annak ellenére, hogy az "extraprofit" emlegetése utóbbira utalna.
Az sem mellékes, hogy a befizetés milyen kört érint. Ugyan a társasági adózás jelenlegi rendszerében nincs eltérés a kisebb és a nagyobb vállalkozások között – a kkv-k segítésének eszközeként speciálisan a részükre kialakított adókat, a kiva, a kata vagy az átalányadózás alkalmazását szorgalmazza a kormány –, Magyarországról is elmondható az, hogy a nagyobb cégek adóterhe arányosan kisebb. Ennek oka sokszor az, hogy a nagyvállalatok – a kormánytól egyedi kormánydöntés alapján, hivatalosan a munkahelyteremtéshez juttatott állami támogatáson túl – sokszor az adóhivatallal is egyedi megállapodást köthetnek, amelynek értelmében a rájuk kirótt adókulcs alacsonyabb az általánosnál. A tao ráadásul sok egyéb tétellel is csökkenthető, ezek között pedig vannak olyan, a kormánynak is kedves célok, mint a látványcsapatsportok támogatása.
Ennek ellenére nem kis pénzről van szó: a KSH 2020-as összesítése szerint abban a (válságos) évben is 558 milliárd forintot fizettek be belőle a költségvetésbe. Hasonló szinten mozgott a tao-bevétel egyébként 2009-ben (2008-as eredmény alapján), a válság nyomán ez jelentősen, 320 milliárd forint körüli szintre került vissza. Ehhez képest a 2010-től alkalmazott ágazati különadókból 150 milliárdot meghaladó volt a bevétel már ebben az évben, a csúcsidőszaknak számító 2011-ben pedig 172 milliárd áramlott az államkasszába. Ezeknek az adóknak a nagy részét azóta kivezették, a legfontosabb kivétel a tranzakciós illeték, amelyet a bankadót felváltandó vezettek be, és amelyből még 2020-ban is 214 milliárd forint áramlott a költségvetésbe. A kiskereskedelmi adó is szép bevételt hoz: 2020-ban ez meghaladta a 47 milliárdot.
Azt sem lehet azonban tudni egyelőre, hogy a már meglévő adónemek kulcsának emeléséről vagy valamiféle új adóról lesz majd szó. A távközlési cégek, a bankok, az energetikai cégek és a kiskereskedelmi cégek ugyanis már most is fizetnek kisebb-nagyobb különadót, korábban ez elmondható volt a biztosítókról is. A légitársaságok beemelése új, ám ez is leginkább azzal magyarázható, hogy 2010-ben igazából egy erős légitársaság működött Magyarországon, a Malév, az azonban inkább veszteséget termelt, mint extraprofitot.
