Miniszter, országgyűlési képviselő, polgármester, sőt egy főispán is jelen volt mezőgazdasági vállalkozók tömege mellett, azon a nagyszabású rendezvényen, amin az etanolgyárként indult, immár biofinomítóként működő Pannonia Bio Zrt. ünnepelte tízéves évfordulóját szeptember végén Dunaföldváron. A külsőségekben nem volt hiány: volt itt rendezvénysátor – állítólag az ország legnagyobbja, amiben elfért egy több száz fős előadótér látványos kivetítőfallal, egy étterem és egy előtér –, odakint, a dunaföldvári vásártér zöldjén pedig a hazai agrártársadalomban kultstátusznak örvendő, az egykori Vörös Csillag Traktorgyárban készült Dutra traktorok álltak sorfalat az érkezőknek.

A veterán gépek – amelyek híveik, pontosabban a Kiskőrösi Dutra Baráti Kör tagjai szerint képesek felvenni a versenyt a modern traktorokkal is – koruknál fogva némi ellenpontként szolgáltak a dunaföldvári biofinomító innovációt előtérbe helyező 21. századi működésének.

 

Az ír tulajdonos, Mark Turley büszkén számolt be arról, hogy a tíz év alatt kapacitását megháromszorozó üzem évi 1,2 milliárd euróval járul hozzá a magyar GDP-hez, és 300 millió euróval a költségvetéshez, illetve 400 munkatársuk mellett közvetve 5000 embernek és családjának biztosít megélhetést. Arra nem tért ki, hogy a céget miként érintette a kormány által nyáron, az energiaellátókra mindenféle előzetes egyeztetés nélkül kivetett 31 százalékos különadó. A kormány akkor arról kommunikált, hogy a bioüzemanyag-gyártó ágazattól 50 milliárd forintos plusz bevételt remél, aminek – a társaság tavalyi, 106 040 528 eurós (41,5 millárd forintos) adózás előtti eredményét alapul véve – nagyságrendileg negyedét a Pannonia Bio fizetheti.

A cég tízéves fejlődését részletező Mark Turley a magyar állammal kapcsolatban csak egy dolgot említett meg, jelesen, hogy a vállalkozás fejlesztésébe, az innovációk megvalósításába az elmúlt években befektetett 500 millió eurónak

egyetlen centje sem jött magyar állami- vagy uniós támogatásból.

Ezt el is értette Süli János, a térség fideszes országgyűlési képviselője, mert üdvözlő beszédében sajnálatát fejezte ki hogy az üzemnek nem sikerült állami támogatást szerezni, hiába próbáltak lobbizni. “Feltehetően úgy gondolták, hogy ha valakinek magától is jól megy, akkor nincs szüksége támogatásra” – indokolta a kormányzati hozzáállást, majd jelezte, fontos hogy az innováció saját tőkéből valósuljon meg.

De az esemény legillusztrisabb vendége, Nagy István agrárminiszter kijelentése is meglepetést okozott: a politikus arról beszélt, hogy a magyar mezőgazdaságban

a következő 10 évben leváltja a kukoricát a cirok, és ebben a kormány is segít minden erejével.

Az agráminiszter ezen később azzal finomított, hogy nem fog teljesen eltűnni a kukorica, de a cirok, ami “a silóban utánozhatatlan és a szemes potenciája is jó”, jóval nagyobb mennyiségben lesz jelen, és szerinte erre lesz alapozva az abrak- és tömegtakarmány is.

Tény azonban, hogy a kezdetekkor bioetanol-gyártásra szakosodó Pannonia Bio működése sem csak a kukoricára alapul. Az egyik új fejlesztés a fehérje-gyártósoroké, ahol kezdetben éves szinten árpából 60 ezer, kukoricából pedig 20 ezer tonna 65, illetve 55 százalékos fehérjetartalmú fehérjekoncentrátumot terveznek előállítani. Ezt a terméket az élelmiszeripari alapanyagok piacára szánják, kihangsúlyozva, hogy a növényi eredetű, így fenntarthatóbb módon előállított, antibiotikum- és GMO-mentes alapanyaggal jelentős – jórészt szója alapú – növényi fehérjeimporttól mentesíthetik nemcsak Magyarországot, hanem Európát is. Az üzem már most Európa legnagyobb (egy telephelyen működő) biofinomítója, a hamarosan beinduló árpafehérje-üzem pedig a világ 10 legnagyobb ilyen ipari létesítményének egyike lesz.

 

A kérdéses fehérjetermékek egyébként konkrétan rágcsálnivalók, pékáruk, reggelizőpelyhek, tej- és húshelyettesítők alapanyagaként szolgálnak majd, Mint Mark Turley plasztikusan fogalmazott:

éves szinten egymilliárd szelet vega hamburgerpogácsához elegendő mennyiségű fehérjét tudnak majd előállítani.

Az árpafehérje-előállító üzem azonban még egy dologra reflektál: az aszályt jobban tűrő gabonák feldolgozása komoly előnyt jelent - emelte ki a tulajdonos.

Merthogy amíg korábban természetes volt, hogy Magyarország a kukorica hazája, idén az a szokatlan helyzet állt elő, hogy Magyarország importálni kénytelen a terményt. Hogy mennyi kukorica hiányzik, arról Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutatóintézet Agrárgazdasági Igazgatósága vezetője beszélt. Szerinte a hazai rossz termés miatt körülbelül 1-1,5 millió tonna körüli importigény támadt kukoricából, “amire még nem volt példa a történelemben”.

Van lehetőség az importra: Magyarországra leginkább Lengyelországból és Ukrajnából érkezik kukorica, utóbbi esetében a behozott mennyiség a korábbi háromszorosa. Hazai gabonakereskedők 1,5-1,8 millió tonnára becsülték a szükséges behozandó mennyiséget, aminek beszerzését a Lengyelország, Szerbia és Csehország felé már tavaly kiépült logisztikai láncok is segítik.

 

Az azóta közzétett adatok szerint nem csak Magyarországon, de egész Európában katasztrofálisan alakul a kukoricatermés. Az Agrarheute.com adatait az Agroinform.hu ismertette, ezek szerint Franciaországban 25,3 százalékkal marad a tavalyi értékek alatt az idei termés (amit 11,3 millió tonnára becsülnek), ugyanakkor Ukrajnában még 7,7 millió tonna tavalyi kukorica van raktáron, Dél-Amerikában pedig a vártnál magasabb a hozam. A kérdés, hogyan jut ki az ukrán gabona a háborútól sújtott országból, illetve, hogy a dél-amerikai plusz termésmennyiség meddig képes fékezni a kukorica világpiaci árának emelkedését.

 

Az itthon megtermelt kukorica esetében ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az aszály által sújtott, rossz termésátlagú tábláknál, az átlagnál gyakrabban fordul elő az aflatoxin, sőt újabban az ochratoxin megjelenése (penészgombák által termelt, rákkeltő méreganyagok). Nem csak az aszály miatt csökken azonban a termés: szakemberek 15 százalékos visszaesésre számítanak, amivel akár 900 ezer hektár alá is kerülhet jövőre a termőterület.

 

 

Mark Turley azonban egy másik fejlesztést is kiemelt, sőt egy "Hála az égnek"-et is elmormolt, amikor a biogáz-üzem kialakításáról beszélt, amellyel felére tudták csökkenteni a cég földgáz-felhasználását. 

Az energiaválság hatásairól, a lehetséges megoldásokról a hvg.hu Hódos Ferenc stratégiai igazgatót kérdezte.

Mintha előre látták volna

hvg.hu: Mennyire érinti a céget az energiaválság, a dráguló energiának lesz-e hatása a tervezett beruházásokra? Az energiaválságnak már voltak előjelei. Mi 3-4 évvel ezelőtt döntöttünk úgy, hogy az energiahatékonyságot tekintjük kulcstényezőnek. A fő cél végső soron a fosszilis energiától való függőség csökkentése. Erre a közlekedésben ugye részben az általunk termelt bioüzemanyag is szolgál, de ez nem elég, nekünk, mint gazdálkodó egységnek is lépnünk kellett ebbe az irányba. Ezért az elmúlt két évben ebben biogáz-üzemet alakítottunk ki, és energiahatékonyság-növelő nagyberuházást végeztünk. Ennek az eredménye, hogy mostanra az éves termékmennyiséget közel feleannyi fosszilis gáz felhasználása mellett tudjuk előállítani. A beruházások pedig pont akkorra – tavaly őszre – élesedtek, amikor érezhetően megindult az energiaárak emelkedése. Egy ilyen nagy gyárban, egységköltségeken, eurocenteken megy a harc nap mint nap a termelésben. Óriási lépéselőny a versenytársakkal szemben, hogy a modern technológia bevezetésével az elszálló energiaárak mellett tudtuk megfelezni a fosszlis földgázfelhasználást. hvg.hu: Gondolom a költségekbe már bele volt tervezve a megtakarítás, tehát a mostani áremelkedéseket megérzi a cég? Abszolút, ez alól egyetlen piaci szereplő sem kivétel, mind az eredményességben, költségben megjelenik, de mi ebben is előrelátóak voltunk – és nem csak most, hanem a kezdetek óta. Így a korábban megkötött energiatárgyú fedezeti ügyletek a mostani időszakban is nagyon jó hatással vannak a cég mérlegére, és az egészséges gazdálkodás közelében tudnak tartani minket. Ennek ellenére folyamatosan figyeljük a saját energiafelhasználásunkat. Egy nagy komplexitású üzemről beszélünk, de igyekszünk minden olyan lépést felmérni, megtalálni, és meglépni, amivel ez optimalizálható. hvg.hu Meddig tart ki még ez az olcsóbban beszerzett energia? A kérdéses fedezeti ügyletek az idei és a jövő évben is fedezik az energiafelhasználásunk egy részét. A fennmaradó részt ugyanolyan piaci áron vesszük, mint bármilyen más szereplő. Itt jön be azonban az a rész, amikor kiderült, hogy a fentebb említett beruházások maximálisan bejöttek, és olyan időszakban tudnak eredményt hozni amikor ez egy óriási költségtétel lenne. hvg.hu: Ettől függetlenül szükség volt vagy van-e olyan gyors és rendkívüli intézkedésekre, mint amit sokfelé látunk, például a 18 fokos irodák vagy a kevésbé meleg víz a csapokban? A baktériumokat nem tudjuk megkérdezni, hogy mit szólnak ehhez. Itt biológiáról beszélünk, kulcskérdés, hogy ezek a baktériumok jól érezzék magukat, és tegyék a dolgukat. Ebben nincs megalkuvás. Viszont sok egyéb energiát felhasználó folyamatunkat vizsgáltuk át, kollegáink napi szinten ezzel kelnek és fekszenek, és minden olyan racionalizálási lépést, ami nem veszélyezteti az alapanyag minőségét és a folyamatos üzemet, folyamatosan keressük és megvalósítjuk. hvg.hu: Mondana példákat? Ami hétköznapi értelemben kézzelfogható lenne – mint például az irodaépületek energiafelhasználása – nem számítanak jelentős tételnek. Ellenben vizsgáljuk a nagy gázfelhasználású szárítói kapacitásokat, hogy ezeket milyen mértékben érdemes futtatni, és az itt készülő termékportfólióban, vagy annak piacán milyen alternatív formátumokkal lehet előállni, olyannal, aminek előállításához kevesebb energia kell. hvg.hu: Vagyis például nedvesebben adják el a kukoricatörkölyt? Így van, felülvizsgáljuk, milyen alternatív lehetőségek vannak, és ha ezekben találunk megfogható dolgot, akkor egyeztetünk a partnerekkel, hogy megtaláljuk a legoptimálisabb formát. Ha valamikor, akkor most ez biztosan közös érdek. hvg.hu: Az idei aszály súlyosan érintette a hazai mezőgazdaságot, a kukoricatermés kimondottan rossz lett. Hogyan tud ezzel megbirkózni egy kukoricára építő üzem? Két irányból tudjuk az ínséges helyzetet ellensúlyozni: az egyik, hogy a fejlesztések révén, az árpaüzem elindulásával nagyságrendileg 10 százalékkal fog csökkenni az éves kukoricaigényünk, ami pont egy olyan időszakban történik, amikor a kukorica piaca rég nem látott nyomás alatt van; a másik pedig, hogy igyekszünk importkukoricát behozni amivel ellensúlyozni lehet hazai termés hiányát. hvg.hu: Mekkora az import aránya most a felhasználásban? Ez összetett dolog, és bár nem hadititok, de napról-napra, hétről-hétre változik. Az biztos, hogy kétszámjegyű százalékos érték. Ez most, szeptember végén elsősorban a logisztikához köthető: termény van, nem ez a szűkös kapacitás, hanem a határátlépő logisztika. Vagyis miként tud kijutni például Ukrajnából exportra az ott hegyekben álló gabona, vagy egy másik szomszéd országból hogyan tud átjönni.

Így szedik elemeire a kukoricát

A gyár működését Horváth Kristóf termelési igazgató vázolta, a söriparhoz és a pálinkafőzéshez hasonlítva a kukorica feldolgozását: a szemeket darálják, majd leválasztják a rostot (ezt félreteszik), a maradékot pedig áztatják, megfelelő hőmérsékleten, megfelelő baktériumokkal erjesztik, és 75 óra múlva “kész van a sörünk” ami a következő lépést tekintve inkább cefrének tekinthető. Az ekkor 17 százalékos alkoholtartalmú sör/cefre alkoholtartalmát desztillálással – gyakorlatilag pálinkafőzéssel – növelik tovább, majd a kapott ipari alkoholból áll elő további víztelenítés után a 99,8 százalékos alkoholtartalmú egyik végtermék, a bioetanol.

 

A desztillálás után megmaradó “sörtörköly” képezi a másik végterméket, a takarmány-alapanyagként szolgáló DDGS-t (dried distillery grain wih solubles – szárított desztilláció utáni cefremardavány szárazanyagokkal), amely szárítás után áll elő, bár előfordul, hogy nedvestakarmányként értékesítik. A DDGS fontos takarmányalapanyag, a kukoricaszemekhez képest háromszoros fehérjetartalommal, starter, nevelő és befejező takarmányokhoz is alkalmazzák.

Szárítás előtt, a likvid fázisban van még egy lépés, amikor a kukoricaolajat választják le, ez is egy végtermék, amit később, takarmány-előállításkor használnak fel: hozzákeverik a szárított-préselt anyaghoz, részben plusz tápanyagértéke miatt, részben pedig azért, hogy megakadályozzák a takarmánypellet porosodását.

Ezzel azonban még nincs vége a felhasználásnak. A darálás után leválasztott kukoricarostból kinyernek még némi további keményítőt, utána viszont küldik a biogáz-üzembe, ahol biogázt fejlesztenek belőle, ezt pedig az energiaigényes munkafolyamatoknál (például cefrefőzés, szárítás) alkalmazzák. Ami pedig ezután is megmarad, az “száz százalékban növényi alapú, nitrogénben gazdag” talajjavítóként alkalmazható, vagyis lett még egy végtermék, amit idén dobtak piacra.