Fontolja meg a lakossági hitelezéshez hasonlóan a kamatplafon, a meglévő vállalkozói hiteleknél pedig a moratórium bevezetését – kéri a kormánytól a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK).

A szervezet azt javasolja, hogy a kamatplafon szintjét az 5-10 százalékos sávban állapítsák meg, és azonnal léptessék életbe.

Parragh: A jegybank váratlan forintmentő akciója recessziót és csődhullámot hoz

Közleményük szerint a javaslatot a Magyar Nemzeti Bank múlt pénteki döntése indokolja, amellyel meghirdette az egynapos betéti tendert 18 százalékos kamattal, amit a bankok „gyakorlatilag azonnal beépítették az árazásukba”. Ezzel együtt a kamatfolyosó felső széle, amely azt mutatja, hogy meddig mehet az MNB a kamatemelésekkel, az eddigi 15,5 százalékról 25-re emelkedett.

„Mindkettőt a vállalkozó villámgyorsan megérzi majd, az is, aki hitelhez szeretne jutni és az is, aki hitelt fizet” – idézte a közlemény az MKIK elnökét, Parragh Lászlót. Szerinte ezzel a döntéssel szinte mindegy lett, hogy mekkora az alapkamat, mivel ez jóval magasabb, és a bankok ez alapján kalkulálnak a saját hitelezésüknél, vagyis ez számít az irányadó kamatnak. A három hónapos BUBOR jelenleg 16,5 százalék, ehhez jön még egy banki haszonrés, ami körülbelül 4 százalék, vagyis azok a cégek, amelyek most változó kamatozású hitelt törlesztenek, a kamatforduló napja után az eddiginél jóval magasabb, akár 20 százalékot is meghaladó törlesztőrészleteket kell, hogy kigazdálkodjanak. Azok pedig, amelyeknél most gondolkoznak hitelfelvételen, csak az eddiginél sokkal kedvezőtlenebb feltételekkel találnak hitelt – tette hozzá az elnök.

Az MNB forintmentése újabb mélyütés lesz a hiteleseknek

A bankok még be sem fejezték a hiteleik drágítását a 13 százalékra emelt jegybanki alapkamat után, máris készülhetnek az újabbakra. Az MNB pénteki döntései azonnal jelentkeztek a bankközi kamatokban, és az ügyfelek arra számíthatnak, hogy a 18 százalék lesz az új viszonyítási pont a hitelek árában.

Parragh úgy látja, hogy a kamatplafonnak és a moratóriumnak köszönhetően a lakossági hitelt törlesztőknek ez most nem jelent hirtelen negatív változást, de a koronavírus-válságból éppen csak kilábalt, az energiaválsággal jelenleg is küzdő vállalkozásoknak hatalmas csapás, amelynek terheit a nano-, mikro- kis- és közepes vállalkozások nagyjából százezres tömege biztosan nem tud majd kigazdálkodni. „Ennek visszafordíthatatlan hatása lesz a működésükre – fel is függeszthetik vagy megszüntetheti azt –, és akár a munkavállalóiktól is megválhatnak” – jelentette ki.

Az MKIK jelezte: egyetért azzal a közgazdasági nézettel, hogy egy válságot azzal lehet igazán durván elmélyíteni és időben is elhúzni, ha hagyjuk, hogy a hitelezés összedőljön. Mindezek alapján kérik a kormánytól, hogy lépjen. Szerintük a kamatplafon és a hitelmoratórium bevezetésével „a bajban lévők megúszhatnak egy újabb csapást, a hitelpiacon pedig elkerülhetjük a kiszáradást.”