Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Egyre gyakoribb, hogy nem fizetik ki a beszállítóikat, még az adóhivatallal szemben is hárommilliárd forintot követelnek.
Csak szeptemberben 19,1 milliárd forinttal nőtt a költségvetési intézmények lejárt adósságállománya – derül ki a Népszava csütörtöki számából. A Magyar Államkincstár adatai szerint a múlt hónap végén az 581 költségvetési intézményből 460-nak volt lejárt tartozása összesen közel 78,4 milliárd forint értékben. Ezek közül az egészségügyi intézmények jártak az élen 38 milliárdos tartozással, tízmilliárdos tartozásai vannak a rendőrségnek és a kormányhivataloknak is, de még az adóhivatal is hárommilliárd forintnyi lejárt adósságot halmozott fel.
Az adatokból kiderül, hogy a rezsiszámlákat még úgy-ahogy kifizetik a közintézmények, a beszállítóknak viszont nagyobb összeggel tartoznak, vagyis lényegében a cégek hitelezik az államot – vonja le a következtetést az újság.
Ezzel egyidejűleg a kormány októberben már kifizetési stopot rendelt el, ugyanakkor az államháztartás már szeptemberben pozitív mérleget zárt, ennek azonban az az oka, hogy mostanában kezdtek beérkezni a cégekre kivetett különadók.
A hvg.hu korábban úgy értesült, hogy a kormány fenn kívánja tartani a kifizetési stopot, ám ezt a Pénzügyminisztérium tagadta, mint írták, a takarékossági intézkedés október végéig van hatályban, a kormány nem tervezi meghosszabbítani.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.