Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Egy több mint 3,6 millió eurós uniós pályázati támogatás elvonását javasolta az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF Magyarország esetében – írtuk meg korábban. A Telex úgy tudja: az ügyben a kormányközeli 4iG lehet érintett; ez a cég nyert úgy, hogy egy jóval olcsóbb ajánlat tevőjét kizárták a pályázatból.
Az EU 1,37 milliárdot adott oktatási célokra Magyarországnak, de elcsalták, ezért visszakéri
Iskolai számítógép-vásárlásra és a tanárok képzésére adott pénzt az EU Magyarországnak, de az unió csalás elleni hivatala szerint a 3,6 millió eurós támogatást elcsalták, így a pénz visszakérését javasolják.
Az OLAF február 23-án jelentette be, hogy lezárt egy Magyarországot érintő vizsgálatot, és ennek eredményeként az 1,36 milliárd forintos EU-s támogatás visszakérését javasolták, azt ugyanakkor nem közölték, mely cégről vagy pályázatról van szó van szó. A Telex egy olvasói jelzés alapján rámutat: EFOP-3.2.4-16-2016-00001 „Digitális kompetencia fejlesztése” című projekt minden elemére illik a sajtóközlemény.
A 2018-ban indult közbeszerzés célja az iskolák digitális képességeinek fejlesztése volt, például interaktív panelek beszerzésével, kiszállításával, beüzemelésével és némi e-learning-képzéssel. A pályázati kiírást a 4iG Nyrt. nyerte nettó 4,39 milliárd forintos ajánlattal. Volt azonban a pályázaton egy olyan ajánlattevő, amely jóval alacsonyabb áron adott be ajánlatot, de kizárták.
Ez a pályázó a mindössze két munkavállalóval rendelkező Freedom-Tech Informatika Kft. és a vele együtt induló, szintén hazai Sinaptive Kft. kettőse volt. A pályázók 2 milliárd forinttal kevesebbért vállalták volna a feladatot. A kizárás oka a hivatalos dokumentumok szerint az volt, hogy a Klebelsberg Központ úgy ítélte meg, a többszöri felhívás ellenére sem tudott olyan ellenőrzést végrehajtani, amelynek alapján meggyőződhetett volna arról, hogy a többi indulóhoz (összesen hatan adtak be ajánlatot) képest 47–61 százalékkal alacsonyabb ár reális-e.
A Telex állami forrásai szerint valóban jó lett volna, ha 2 milliárd forinttal olcsóbb ajánlat nyer, mert akkor további eszközök beszerzése is belefért volna a programba, de „attól tartottak a kiírók, hogy ilyen árral valamit nem vett figyelembe az ajánlatot adó”. Az ajánlattevő jogorvoslatot kért, de végül nem fizette be a 20 millió forintos jogorvoslati díjat. Az ügy körülményeihez hozzátartozik, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) először rossz iktatószámot adott meg, így az ajánlattevő nem akart fizetni, aztán amikor a KDB javította az iktatószámot, nem adott meg újabb határidőt.
Az OLAF jelentésében az is szerepel: az utolsó pillanatban módosítottak a közbeszerzési felhívás műszaki leírásán. A Telex emlékeztet: ha csalás történt a pályázaton, az nem a nyertes pályázó, hanem a kiíró felelőssége.
Megkerestük a 4iG-t, hogy megtudjuk, valóban ez a cég-e az érintett az ügyben. A cég kommunikációs vezetője a következőt válaszolta:
Nem tudjuk kommentálni a Telex cikkében szereplő állításokat, tekintettel arra, hogy az OLAF ebben az ügyben mindössze egyetlen sajtóközleményt adott ki, amelyben az érintett közbeszerzési eljárást, és a szereplőket sem nevezte meg. (Az a Telex cikkéből sem derül ki, hogy a szerző milyen úton jutott erre a következtetésre.) Az OLAF közleményéből csupán annyi derül ki, hogy egy ajánlást fogalmazott meg az Európai Bizottság számára, amely alapján az Európai Bizottság megfelelő szervezete hoz majd döntést.
