Egy több mint 3,6 millió eurós uniós pályázati támogatás elvonását javasolta az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF Magyarország esetében – írtuk meg korábban. A Telex úgy tudja: az ügyben a kormányközeli 4iG lehet érintett; ez a cég nyert úgy, hogy egy jóval olcsóbb ajánlat tevőjét kizárták a pályázatból.

Az EU 1,37 milliárdot adott oktatási célokra Magyarországnak, de elcsalták, ezért visszakéri

Iskolai számítógép-vásárlásra és a tanárok képzésére adott pénzt az EU Magyarországnak, de az unió csalás elleni hivatala szerint a 3,6 millió eurós támogatást elcsalták, így a pénz visszakérését javasolják.

Az OLAF február 23-án jelentette be, hogy lezárt egy Magyarországot érintő vizsgálatot, és ennek eredményeként az 1,36 milliárd forintos EU-s támogatás visszakérését javasolták, azt ugyanakkor nem közölték, mely cégről vagy pályázatról van szó van szó. A Telex egy olvasói jelzés alapján rámutat: EFOP-3.2.4-16-2016-00001 „Digitális kompetencia fejlesztése” című projekt minden elemére illik a sajtóközlemény.

A 2018-ban indult közbeszerzés célja az iskolák digitális képességeinek fejlesztése volt, például interaktív panelek beszerzésével, kiszállításával, beüzemelésével és némi e-learning-képzéssel. A pályázati kiírást a 4iG Nyrt. nyerte nettó 4,39 milliárd forintos ajánlattal. Volt azonban a pályázaton egy olyan ajánlattevő, amely jóval alacsonyabb áron adott be ajánlatot, de kizárták.

Ez a pályázó a mindössze két munkavállalóval rendelkező Freedom-Tech Informatika Kft. és a vele együtt induló, szintén hazai Sinaptive Kft. kettőse volt. A pályázók 2 milliárd forinttal kevesebbért vállalták volna a feladatot. A kizárás oka a hivatalos dokumentumok szerint az volt, hogy a Klebelsberg Központ úgy ítélte meg, a többszöri felhívás ellenére sem tudott olyan ellenőrzést végrehajtani, amelynek alapján meggyőződhetett volna arról, hogy a többi indulóhoz (összesen hatan adtak be ajánlatot) képest 47–61 százalékkal alacsonyabb ár reális-e.

A Telex állami forrásai szerint valóban jó lett volna, ha 2 milliárd forinttal olcsóbb ajánlat nyer, mert akkor további eszközök beszerzése is belefért volna a programba, de „attól tartottak a kiírók, hogy ilyen árral valamit nem vett figyelembe az ajánlatot adó”. Az ajánlattevő jogorvoslatot kért, de végül nem fizette be a 20 millió forintos jogorvoslati díjat. Az ügy körülményeihez hozzátartozik, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) először rossz iktatószámot adott meg, így az ajánlattevő nem akart fizetni, aztán amikor a KDB javította az iktatószámot, nem adott meg újabb határidőt.

Az OLAF jelentésében az is szerepel: az utolsó pillanatban módosítottak a közbeszerzési felhívás műszaki leírásán. A Telex emlékeztet: ha csalás történt a pályázaton, az nem a nyertes pályázó, hanem a kiíró felelőssége.

Megkerestük a 4iG-t, hogy megtudjuk, valóban ez a cég-e az érintett az ügyben. A cég kommunikációs vezetője a következőt válaszolta:

Nem tudjuk kommentálni a Telex cikkében szereplő állításokat, tekintettel arra, hogy az OLAF ebben az ügyben mindössze egyetlen sajtóközleményt adott ki, amelyben az érintett közbeszerzési eljárást, és a szereplőket sem nevezte meg. (Az a Telex cikkéből sem derül ki, hogy a szerző milyen úton jutott erre a következtetésre.) Az OLAF közleményéből csupán annyi derül ki, hogy egy ajánlást fogalmazott meg az Európai Bizottság számára, amely alapján az Európai Bizottság megfelelő szervezete hoz majd döntést.