Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Az üzletben kizárólag nem muszlim külföldieket szolgálnak majd ki.
Szaúd-Arábia arra készül, hogy a fővárosban, Rijádban megnyitja első alkoholboltját, amely kizárólag nem muszlim diplomatákat szolgál majd ki – írja a Reuters egy helyi forrására hivatkozva.
A forrás által ismertetett tervek szerint a vásárlóknak egy mobilalkalmazáson keresztül kell majd regisztrálniuk, amelyben engedélyezési kódot kérhetnek a szaúdi külügyminisztériumtól, és csak ennek birtokában vásárolhatnak alkoholt, a meghatározott havi kvóta keretein belül.
Az üzletet a tervek szerint a hetekben nyitják meg Rijád diplomáciai negyedében, ahol főként diplomaták laknak. Az egyelőre nem világos, hogy a diplomatákon kívül más, nem muszlim külföldiek vásárolhatnak-e majd az üzletben. Szaúd-Arábiában több millió külföldi él, de többségük Ázsiából és Egyiptomból származó muszlim munkavállaló.
A lépés mérföldkőnek számít a Mohamed bin Szalman szaúdi koronaherceg vezette ultrakonzervatív muszlim országban, mivel az iszlám szerint tilos az alkoholfogyasztás. Szaúd-Arábiában az alkoholfogyasztást tiltó törvényeket megszegők több száz korbácsütéssel, deportálással, pénzbírsággal vagy börtönbüntetéssel is büntethetők, a külföldiek pedig kitoloncolással is számolhatnak. Igaz, manapság a korbácsolást a legtöbb esetben börtönbüntetéssel helyettesítik.
(Nyitóképünk illusztráció. Fotó: AFP)
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A digitális nyelvi szuverenitás nem grandiózus ambíció, hanem kulturális szükségszerűség – érvel Balog Ádám, Pereczes János és Gaál Norbert.