Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Az ötletgazda szerint ez a demokrácia szempontjából is fontos lenne, de azt ő sem tudja, mikorra sikerül elfogadtatnia a világ hatalmaival.
Gabriel Zucman francia közgazdász a G20 Sao Pauló-i találkozóján vezette elő ötletét a szuperadóra, amelyet a világ 3000 dollármilliárdosának kellene fizetnie.
Évi 2% lenne ez a szuperadó – mondta el a francia közszolgálati RFI portálnak Gabriel Zucman, aki az EU Tax Observatory független kutatóintézet igazgatója. – Minek a 2%-a? A teljes vagyonuknak.
A brazíliai városban nagyon jól fogadták ezt az elképzelést a pénzügyminiszterek és a nemzeti bankok vezetői. Mindenki megértette az alapvető üzenetet: a globalizáció következményeit ezen a területen is szabályozni kell, elsősorban azért, mert ha tovább növekszik a társadalmi egyenlőtlenség, akkor ez már gyengítheti a demokráciát is – emelte ki a francia közgazdász.
Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter sietett is támogatásáról biztosítani az ötletet, nem véletlenül, hiszen Emmanuel Macron után ő szeretne a köztársasági elnök lenni Franciaországban.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter is támogatta a javaslatot Sao Pauló-ban. Persze, ha Donald Trump kerül hatalomra Washingtonban, akkor az egész lekerül a napirendről, hiszen ő is dollármilliárdos, és 2017-ben, elnökké választása után az első dolga volt egy hatalmas adócsökkentési program bevezetése.
Az egész elképzelésnek az alapja az idén hatályba lépett 15%-os globális társasági adó, amely a multinacionális nagyvállalatokat érinti. Ugyanezt az elvet akarják alkalmazni a szupergazdagokra is. Zucmant arról is kérdezték, hogyan áll ennek az adónak az ügye. Elmondta, a helyzetet segíti, hogy a bankok egyre inkább együttműködnek az adóhivatalokkal, ezért egyre nehezebb elrejteni a pénzt az adóparadicsomokban. Már olyan bankok is megadják az ügyfelek adatait, melyek Svájcban, Luxemburgban vagy a Kajmán-szigeteken működnek. Tíz vagy húsz évvel ezelőtt ez elképzelhetetlen lett volna. Persze ez nem azt jelenti, hogy a rendszer tökéletesen működik – tette hozzá, kiemelve, hogy kutatóintézetük szerint legkevesebb 1000 milliárd euró még mindig az adóparadicsomokban landol, elkerülve a 15%-os társasági adót. Ezért azt szeretnék elérni, hogy a globális társasági adót fokozatosan fölemelnék 20-25%-ra.
A magasabb adóbevétel szerinte a kormányok érdeke is, de Zucman abban bízik, hogy a nagyvállalatok és a szupergazdagok megadóztatása javítja a demokrácia esélyeit, és gyengíti a populizmust. „Azt hiszem, ha megadóztatjuk a szupergazdagokat, ezzel jó választ adunk a populizmusra mind a júniusi európai parlamenti választáson, mind pedig novemberben az Egyesült Államokban. Minden országnak egyedül kell cselekednie, hiszen például az USA még nem ratifikálta a 15%-os globális társasági adót, de Franciaország már igen. Ez azért fontos, mert így a többi ország is láthatja, a módszer működik” – fogalmazott Zucman.
Arra a kérdésre mindenesetre ő sem tud válaszolni, mikor jöhet el a szuperadó ideje: „Egy év? Három év? Öt év? Tíz év? Fogalmam sincs, de meg vagyok győződve arról, hogy egyszer bevezetik, mert a logikája támadhatatlan” – nyilatkozta az RFI-nek a francia közgazdász.
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Mit mutatnak a kutatási adatok? Kell aggódni a munkahelyek elvesztése miatt?
Változásokat jelentettek be a Demján Sándor Tőkeprogramhoz kapcsolódó Demján Sándor Tanácsadási Voucher Programban.
A cégértékelés egy bonyolult, összetett folyamat, vannak azonban széles körben elfogadott értékelési módszerek, amelyek erre alkalmazhatók.
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Az együttműködés fontosságát hangsúlyozta Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök is a pénteki alaszkai orosz-amerikai csúcs után tartott sajtótájékoztatón, ám részleteket egyikük sem árult el. Trump viszont már Vlagyimirnek hívja a „nagyszerű politikusnak” nevezett orosz vezetőt.
A szakemberek érdeklődve figyelték, miként viselkedik az amerikai és orosz elnök a tárgyalásuk előtt.