Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Magyarországon 2023 negyedik negyedévében 16,3 százalékkal volt magasabb az óránkénti munkaerőköltség, mint egy évvel korábban – derül ki az Eurostat jelentéséből. Ennél csak egy országban volt nagyobb növekedés: Romániában, ahol 16,9 százalékkal nőttek a bérek. Még egy országban regisztráltak hasonlóan magas bérnövekedést, Horvátországban (16 százalék).
Az uniós átlag 4 százalék növekedés volt. Magyarország messze megelőzte a többi visegrádi országot is. Lengyelországban 13,1 százalék volt a növekedés, Szlovákiában 9,5 százalék, míg Csehországban csak 5,2 százalék.
Az impozáns magyarországi bérnövekedést zárójelbe teszi, hogy számszerű növekedésről van szó, ami nem veszi figyelembe az infláció mértékét. Ami 2023-ban messze Magyarországon volt a legnagyobb. Vagyis hiába nőttek jelentősen a bérek számszerűen, ha közben az árak is drasztikusan emelkedtek.
Éves átlagban uniós módszertan szerint Magyarországon 17 százalék volt az infláció – a második helyezett Csehországban is csak 12 százalék.
Igaz, év végén már jobb volt a helyzet, a magyarországi infláció jelentősen lassult. Persze nem függetlenül attól, hogy a pénzromlás üteme már 2022 végén rendkívül gyors volt, vagyis magas bázishoz képest fékezett az infláció. Mindenesetre még októberben is a magyarországi infláció volt a legmagasabb az EU-ban (9,6 százalék). Így azért év végén már nőttek a reálbérek, vagyis a béremelkedés üteme meghaladta az infláció mértékét.
Amihez azért érdemes megemlíteni, hogy Magyarországon nem pusztán nagyon magas volt az infláció csúcspontja, hanem hosszú hónapokig volt rendkívül magas az infláció. A reálbérek alakulása egy éven keresztül a negatív tartományban mozgott. Az árszínvonal emelkedése pedig mintegy 2,5 évvel vetette vissza a bérek árakhoz viszonyított értékét.
