Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A könyvek egyéves árkötöttségéről szóló új törvényjavaslat értelmében mindenkinek egységesen tíz százalék kedvezményi lehetőséget enged a törvény – ami így olyan, mintha nem is lenne; a kiadók pedig saját munkatársaiknak sem értékesíthetnek kedvezménnyel, csak harminc napig, ami pedig életszerűtlenül szigorú.
A kormány pénteken közzétette a könyvek árkötöttségéről szóló törvényjavaslatot, amelynek lényege, hogy ne lehessen a könyvkiadó vagy importőr által meghatározott árból egy éven át kedvezményt adni. Ha a könyvet nem Magyarországon adják ki, de összes értékesítendő példányának legalább 50 százalékát Magyarországon értékesítik, akkor szintén alkalmazni kell rá a fix árat.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium által jegyzett javaslat társadalmi egyeztetésére ugyanakkor mindössze néhány napot adtak: az észrevételeket ugyanis legkésőbb 2024. március 30-ig várják. Ha a törvényt a parlament áprilisban elfogadja, az szeptember elsején hatályba léphet.
A kötött könyvár az uniós országok többségében elfogadott törvényekhez hasonlóan mindenekelőtt az újdonságok védelmét szolgálja. Lényege, hogy a kiadó és/vagy az importőr határozza meg az általa megjelentetett vagy forgalomba hozott könyv fogyasztói árát, és az meghatározott ideig a kiadó engedélye nélkül nem változtatható meg. Magyarországon a javaslat szerint az árak rögzítésére 365 napos (egy éves) időtartamra szólna – a német nyelvterületen elfogadott kötött könyv-árrendszerhez hasonlóan. Az egy év abban az esetben érvényes, ha az adott könyvet legalább 3 éve Magyarországon még nem adták ki.
A törvény tehát a kiadókra és az első magyarországi forgalomba hozókra vonatkozik, és magába foglalja a három nyomdai ív terjedelmet meghaladó, ISBN számmal ellátott, nem periodikusan megjelenő, nyomdatechnikai eljárással sokszorosított, papíralapú és szabad szemmel olvasható szöveget, illetve illusztrációt tartalmazó kiadványokat. Emellett könyvnek minősülnek a kartográfiai termékek, a kották, a hangoskönyvek, az e-könyvek.
A törvény a Magyarországon kiadott, külföldi forgalmazású könyvekre és az azok értékesítésére kötött szerződésekre is alkalmazni kell, ha azokat belföldön értékesítik.
A törvény azonban – mivel alapvetően az újdonságok védelmét szolgálja – nem vonatkozik például a használt könyvekre, valamint az iskolai tankönyvekre és a szakképzési tankönyvekre sem.
A kiadókra bár vonatkoznak kivételek, rájuk nézve így is nagyon szigorúnak tűnik a javaslat. A könyvkiadó ugyanis csupán a megjelentésétől számított 30 napon belül értékesítheti az általa meghatározott árhoz képest kedvezményesebb áron az általa kiadott könyvet a szerző, a kiadó munkavállalója, vagy a kiadásban közreműködő személy részére.
Emellett lényeges még, hogy a törvényjavaslat szerint nem minősül a meghatározott ártól való eltérésnek, ha a vásárolt könyv fogyasztói árához képest kisértékű, a könyv fogyasztói árának 10 százalékát meg nem haladó mértékű ajándékot ad, a fogyasztói ár 10 százalékát meg nem haladó kedvezményt biztosít úgy, hogy a kedvezmények mértéke együttesen sem haladhatja meg a kiadó által meghatározott ár 10 százalékát. Mivel ez mindenkire vonatkozik, feltehetően mindenki él is majd vele.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.