Gulyásék nem aggódnak a Fidesz támogatottsága miatt, nem halasztják el a választást – élőben a kormányinfó
Gulyás Gergely és Vitályos Eszter válaszol az újságírók kérdéseire.
A SPAR perelte be a magyar államot, ez az ügy került a luxemburgi testület elé.
Az uniós joggal ellentétesnek minősítette az Európai Unió Bírósága azt a magyar rendelkezést, amely arra kötelezte a kereskedőt, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket meghatározott áron és előre meghatározott mennyiségben árusítson – a döntést csütörtökön közölte a luxemburgi testület. Az ítélet a SPAR indítványa alapján született, a kereskedelmi lánc a magyar bíróságon támadta meg annak a büntetésnek a jogosságát, amelyet a hatóságok azért róttak ki rá 2023 májusában, mert egyik vidéki üzletében nem találták megfelelőnek néhány árstopos áru raktárkészletét. A magyar bíróság fordult az Európai Bírósághoz.
Az ügyről ebben a cikkben írtunk bővebben:
A bíróság ítéletében most azt állapította meg, hogy a kormányrendelet sérti a szabad versenyt. Azon kötelezettség ugyanis, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket hatósági áron és meghatározott mennyiségben árusítsanak, megakadályozza a kereskedőket abban, hogy gazdasági megfontolások alapján szabadon határozzák meg eladási áraikat és az általuk értékesíteni kívánt mennyiségeket.
Ezt követően a Bíróság Magyarország arra alapított érvét vizsgálja, hogy e korlátozást az infláció elleni küzdelem és – a megfizethető árú alapvető élelmiszerekkel történő ellátás biztosítása révén – a hátrányos helyzetben lévő fogyasztók védelme indokolja. A Bíróság megállapítja, hogy még ha feltételezzük is, hogy a kormányrendelet alkalmas e célok megvalósítására, a benne foglalt intézkedések nem arányosak. A kereskedők hatékony versenyfeltételek melletti szabad piacra jutásának sérelme, valamint a hatósági árak és az e kereskedőkkel szemben előírt mennyiségek által az ellátási lánc egészében okozott zavarok ugyanis meghaladják a kormányrendelet által kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket. Ez alapján a bíróság kimondta, hogy a rendelet és a benne szereplő szankció szembemegy az uniós rendelettel.
Az árstopot 2022 elején vezette be a kormány több alapvető élelmiszer esetében, az akkori szabály alapján a termékeket csak a 2021 októberi áron lehetett értékesíteni. Az eredetileg három hónapra tervezett intézkedést az időközben elszabadult infláció miatt végül másfél évig tartották érvényben, ami jelentős zavart okozott a kiskereskedelemben. Az árstopos termékkörök ára ugyanis jóval alacsonyabb volt hasonló piaci élelmiszerekével összehasonlítva, ami jóval nagyobb keresletet generált, emiatt a termékek gyakran hiányoztak az üzletek polcairól. Ezért döntött úgy 2023 elején a kormány, hogy azt várja el a kereskedőktől, hogy dupla készlettel várják a rohamot, ennek az intézkedésnek a jogosságát vitatta a kereskedőlánc.
Az árstopot végül 2023 júliusában szüntette meg a kormány azzal, hogy az aktuális beszerzési árnál magasabb áron továbbra sem lehetett értékesíteni az érintett termékeket. Ez a rendelet idén júliusban veszítette el hatályát, vagyis valójában most ért véget teljesen az árstop.
Az EU Bíróság döntése alapján az állásfoglalást kérő Szegedi Törvényszék a SPAR számára kedvező döntést hozhat, ez alapján pedig a többi érintett kereskedő is kérheti büntetései eltörlését.
A döntésről a HVG tudósítója megkérdezte a kormányinfón Gulyás Gergelyt. A miniszter azt mondta, hogy ha Brüsszelen múlva, a magyar emberek nem tudták volna olcsóbban megvásárolni az alapvető élelmiszereket. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy az intézkedést már kivezették.
A kereskedelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium vezetője, Nagy Márton közleményében még határozottabb hangot ütött meg azzal, hogy „Brüsszel az árdrágító multik oldalára állt”.
Mi pedig sokadszor leírjuk: az Európai Unió Bírósága az Európai Bizottságtól független, Luxemburgban működő testület, amelynek döntései kötelező érvényűek az Európai Unió valamennyi entitása számára.
Gulyás Gergely és Vitályos Eszter válaszol az újságírók kérdéseire.
Több mint egy évig tartott a tárgyalás, az ítélet nem jogerős.
A kiskereskedelmi különadó ügye halad a bíróság felé.
A HVG által megkérdezett infektológus szerint nem kell rettegni.
Ami valójában egy kármentesítésre szoruló ipartelep.