Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A Spar Magyarország a bíróságon támadta meg annak a büntetésnek a jogosságát, melyet a hatóságok azért róttak ki rá, mert egyik vidéki üzletében nem találták megfelelőnek néhány árstopos áru raktárkészletét. A magyar bíróság viszont az uniós versenyjogok esetleges megsértése miatt az Európai Bírósághoz fordult, az ítélet csütörtökön várható. Bár az árstop és a kötelező akciózás már a múlté, a Nagy Márton-féle kormányzati vegzálások tovább folytatódnak.
A Szegedi Törvényszék az Európai Bíróságához fordult, miután a Spar Magyarország a szegedi bíróságon próbálta elérni, hogy semmisítsék meg az azóta már véget ért árstop állítólagos be nem tartása miatt a hatóság ellenük kiszabott büntetését.
2022 februárjában a Covid-járvány alatti infláció idején Magyarország kormányrendeletben szabályozta hat alapvető élelmiszer (cukor, búzaliszt, napraforgóolaj, sertéshús és baromfi, valamint tej) forgalmazását. 2022 novemberétől az ukrajnai háborúra hivatkozva a rendeletet módosították, és további két termékkel egészítették ki a listát, nevezetesen a tojással és a burgonyával.
A kormány árstopja 2022. február 1-jétöl eredetileg 3 hónapig lett volna hatályban, azonban folyamatos hosszabbítások miatt 2023. július 31-ig érvényben volt. A rendelet azonban nemcsak hatósági árat, hanem mennyiségi árusítási kötelezettséget is előírt, amit a korábbi árusítási átlagmennyiségek alapján határoztak meg.
A magyar hatóságok pedig azért meszelték el a Spart, mert szerintük az egyik vidéki üzletükben – bár az átlagos napi mennyiséget árusította és a fogyasztók hozzájutottak az árstopos termékekhez, viszont – öt termékre nem tartotta be a raktárra előírt mennyiséget.
A raktározási készletmennyiségre vonatkozó kitétel miatt az Alkotmánybíróság előtt normakontroll eljárás is folyamatban van. Az erre vonatkozó árstop-szabálymódosítást ugyanis 2022. november 9-én az esti órákban hirdették ki a Magyar Közlönyben és 2022. november 10. napja első másodpercében már hatályba is lépett, így annak betartására a kiskereskedőknek nem volt kellő felkészülési idejük.
Az alkotmánybírósági eljárás azonban a Spar büntetését közvetlenül nem érinti, mert az üzletlánc vidéki boltját csak 2023. február 1-jén vizsgálta a hatóság, és ez volt a hivatalos oka, hogy 2023. májusában bírságot szabtak ki rájuk. Az osztrák tulajdonú kiskerlánc ennek ellenére is kormányzati vegzálásnak érzi a büntetést, különösen azért, mert a vevők végig vásárolhattak az árstopos termékekből, azok nem fogytak el. A korábbi időszak átlaga alapján előírt raktározási mennyiség viszont feltehetően csak rájuk rohadt volna – állítják. A Spar emiatt 2023. szeptember 6-án a szegedi bírósághoz fordult, hogy semmisítse meg a hatóság (a Bács-Kiskun megyei kormányhivatal) határozatát.
A szegedi bíróság viszont előzetes döntéshozatalra az Európai Bíróság elé vitte az ügyet, mivel kétségei merültek fel, hogy a kormányrendelet nem ütközik-e az uniós versenyjogi rendelkezésekkel, jelesül a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének, azaz a nyitott piacuk létrehozásáról szóló 1308/2013/EU-rendelettel, és különösen a mezőgazdasági termékek eladási árainak a szabad verseny alapján történő szabad meghatározásának elvével.
A bíróság konkrétan azzal a kérdéssel fordult az unió bíróságához, hogy ellentétes-e az uniós joggal az a nemzeti intézkedés, amely
A kérdés tehát az, hogy a rögzített hatósági ár melletti kötelező mennyiségi árusítási kötelezettség sérti-e az uniós versenyviszonyokat. Hiszen, miután például a szállítási költségek – amelyek az intézkedések bevezetése után jelentősen megnövekedtek – import esetében jellemzően magasabbak, így az importált termékek esetében a kereskedő vesztesége is nagyobb, ami arra készteti, hogy ne importból szerezze be a hatósági áras termékeket, hanem belföldi beszállítótól.
Emellett a fogyasztói keresletet nem a raktárkészlet, hanem a fogyasztó tényleges vásárlása mutatja meg, így pedig indokolatlanul gazdaságtalan cél az átlagos készletmennyiség rendelkezésére tartására kötelezni a kereskedőt, miközben a fogyasztói igényeket kielégíti. Ezen utóbbi célt szolgálta az átlagos napi mennyiség előírása – indokolta egyebek mellett ezzel is az unió bíróságához intézett kérdéseit a szegedi bíróság. Az ügyben holnap, azaz csütörtök reggel születik ítélet.
Bár a hatósági ármeghatározási intézkedések mára már nem érvényesek, Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) továbbra sem akar lemondani az árszabályozásról: az alapvető élelmiszerek hatósági árazása tavaly július 31-i, majd a kötelező akciózás idén július 1-jei megszüntetése után a tárca a fenyegetés, a zsarolás és a hatósági vegzálás eszköztárához nyúlt, ehhez pedig a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) használja – írtuk meg részletesen korábbi cikkünkben.
A panaszeljárásban a GVH azt vizsgálja, hogy a kötelező akciózásban korábban érintett kereskedelmi vállalkozások nem hajtottak-e végre „túlzó” áremeléseket. A panaszeljárásnak konkrét, a kereskedőket érintő következménye nem lehet, a hatóság csak arról dönt, hogy indítson-e versenyfelügyeleti eljárást, piacelemzést vagy ágazati vizsgálatot. Ugyanakkor már ez is épp elég lehet egyes kiskereskedők megfélemlítésére.
Kérdés, hogy egyáltalán mit követhetnének el a kereskedők azzal, ha valamit „túl drágán” adnak. Ha ugyanis a piacon valódi verseny van, azaz az adott szereplő nincs monopolhelyzetben vagy erőfölényben, ez biztosan nem kifogásolható.
Éppenséggel pont az lenne jogszabályellenes, ha valamit túlságosan olcsón – azaz a beszerzési ár alatt – értékesítenének. Ezt a szabályt a kormány az árstop és a kötelező akciózás termékköreire felfüggesztette. Az akciózás megszüntetésével viszont újra életbe lépett a tilalom, így egyes termékeknél a kereskedők jogilag is rákényszerültek a drágításra.
Az egyetlen elképzelhető jogsértés, amit a GVH feltárhatna, az volna, ha a kiskereskedők árkartelleztek volna. Ilyesmit azonban nehéz elképzelni, hiszen irracionális kockázatvállalás lenne a kereskedők részéről, ha éppen a liszt vagy a cukor árával kartelleznének. Ezek ugyanis olyan tömegtermékek, amelyeken még „pofátlan” árrésekkel se lehet sokat keresni.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tarsolyában ott vannak még azonban a különadók is, melyek keményebb eszköznek bizonyultak. Bár a miniszter július közepén bejelentette, hogy 2025. január 1-ével a kormány kivezeti a légitársaságok 2022-ben bevezetett „extraprofit” adóját, ami nem is csoda azok után, hogy a kormány kapun belül került a Budapest Airportban, és kiemelt cél lett az utasszám növelése, később pedig azt is közölte, hogy a távközlési és a gyógyszergyártói különadót is kivezeti a kormány jövő januártól. Úgy tűnik azonban, hogy 2025-re is maradnak viszont a nagy pénzt, az előzők tízszeresét hozó különadók: a bankok, az energiaszektor és a kiskereskedelem különadója, holott ezeket is ki kellene vezetni, hisz a kormány vállalta az EU felé a Helyreállítási Alap (RRF) forrásaihoz való hozzáférésért cserébe.
Sőt, a bankok újabb megsarcolásába kezdett a kormány: emeli a tranzakciós illetéket és új, devizaváltási illetéket vezet be, ami az elengedett adók miatt keletkező kiesést bőven pótolni fogja.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A cégértékelés egy bonyolult, összetett folyamat. Vannak azonban széles körben elfogadott értékelési módszerek, amelyek erre alkalmazhatók.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.