„Magyarország és a magyar nemzeti versenyhatóság elkötelezett a konnektivitás, vagyis az összekapcsolódás mellett. Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy a blokkosodással szemben egyfajta hidat képezzünk az egyes régiók és országok között. Célunk, hogy előmozdítsuk a partnerségen alapuló szakmai együttműködést és kölcsönös tudásmegosztást”

– mondta Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Balkan Competition Platform eseményén, Isztambulban a szervezet hétfői közleménye szerint.

Ezzel Rigó magáévá tette Orbán Viktor egyik aktuális mantráját. A miniszterelnök néhány hónapja már a konnektivitást sulykolja, a gazdasági semlegességgel szoros összefüggésben – vagyis, hogy minden állammal kapcsolatban kell maradnunk, nem szabad ideológiák mentén szelektálni, így tudunk gazdaságilag a lehető legtöbb lábon állni. Orbán ezt például júliusban is kifejtette, amikor részt vett a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) csúcstalálkozóján július 5-én és 6-án az azerbajdzsáni Susában:

A GVH-val kapcsolatban tárgyalt Balkan Competition Platformra visszatérve: azt most szeptember 30-án rendezték meg először. A Török Versenyhatóság által szervezett nemzetközi rendezvény célja, hogy a kölcsönös tudásmegosztás erősítésével és szakmai együttműködés kialakításával előmozdítsa a részt vevő országok versenypolitikai jogérvényesítésének fejlődését. Az eseményen a Török Versenyhatóság és a GVH elnöke mellett részt vettek Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Észak-Macedónia, Görögország, Koszovó, Montenegró és Románia versenyhatóságainak elnökei, illetve vezetői is.

Rigó Csaba Balázs az isztambuli rendezvényen azt is hangsúlyozta: „A GVH mintegy két évtizede a nyugat-balkáni versenyhatóságok szoros szakmai partnere, ezért elkötelezett abban, hogy a saját eszközeivel előmozdítsa az érintett országok mielőbbi csatlakozását az Európai Unióhoz.” A GVH 2024 januárjában – illeszkedve Magyarország státuszához a Türk Államok Szervezetében – megfigyelőként csatlakozott a türk államok versenytanácsához, ez év áprilisában pedig kétoldalú együttműködési megállapodást is kötött a Török Versenyhatósággal.

Magyarország és a türk államok közeledése legalább Orbán Viktor 2019 októberi, kipcsakozós beszéde óta azoknak is jól ismert, akiknek valamiért esetleg kimaradt volna például az azeri baltás gyilkos ügye vagy az évtizedes, erős Erdogan-barátság. A miniszterelnök tavaly nyáron „diplomáciai nagyüzemet” is csinált az augusztus 20-i állami ünnepből, akkor egy sor türk vezetőt hívott meg Budapestre, hogy gazdasági ügyekben tárgyaljon velük.

Ebben a cikkben szedtük össze, miért tarthatta ezt fontos lépésnek: