Tetszett a cikk?

Budapestnek megfelelő biztosítékokat kellett volna kérnie Bakutól arra, hogy Ramil Safarov valóban letölti a rá kirótt életfogytiglani börtönbüntetést – mondja a hvg.hu-nak a keddi strasbourgi ítélethirdetés előtt a 2004-ben Budapesten megölt örmény katona családját képviselő Philiph Leach.

Kedden hoz ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága a „baltás gyilkos” ügyében. Az azeri Ramil Safarov 2004-ben brutális módon gyilkolta meg az örmény Gurgen Margarjant Budapesten, ahol mindkét katonatiszt egy NATO-nyelvtanfolyamon vett részt, és közös szobában aludtak. Safarovot Budapesten életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, ám 2012 augusztusában Safarovot a magyar hatóságok átadták Azerbajdzsánnak, ahol őt ünnepelt hősként fogadták, kegyelemben részesítették, szabadon engedték. 

„Mindkét ország ellen erősek az érvek, bízom abban, hogy a bíróság Azerbajdzsánt és Magyarországot is elmarasztalja” – mondta a hvg.hu-nak Philiph Leach, a Budapesten 2004-ben meggyilkolt örmény tiszt családja, valamint a Ramil Safarov által ugyancsak megtámadott másik örmény katona, Hajk Makocsjan jogi képviselője. Az áldozatok családja azért indított eljárást Azerbajdzsán és Magyarország ellen, mert szerintük a két ország megsértette Margarján élethez való jogát, az azeriek a Safarovnak nyújtott kegyelem révén, Magyarország pedig azzal, hogy úgy adta át Safarovot, hogy nem kért garanciát arra, hogy odakint betartják a magyar bíróság által kiszabott bünettés leülését. A londoni Middlesex Egyetemen működő Európai Emberi Jogi Támogató Központ (EHRAC) igazgatója hangsúlyozta, az államoknak kötelességük megfelelő időben és függetlenül kivizsgálni a bűncselekményeket, valamint ítéletet hozni az ügyekben, és szavatolni, hogy az elkövetők letöltik büntetésüket.

Philip Leach
©

„Ha egy állam ezen kötelezettségeinek bármelyikét nem teljesíti, akkor alappal vádolják azzal, hogy nem tartja tiszteletben a gyilkosság áldozatává vált személy élethez való jogát. Magyarországon volt megfelelő vizsgálat és az ítélet is megszületett, viszont a büntetés letöltetését nem szavatolták az érdekelt államok. Azerbajdzsán esetében világos az ügy: Safarovot, miután Magyarország kiadta őt 2012-ben, hazájában azonnal kegyelemben részesítették, majd még elő is léptették. Magyarország esetében pedig azt állítjuk, hogy Budapestnek megfelelő biztosítékokat kellett volna kérnie Bakutól arra, hogy Safarov valóban letölti a rá kirótt életfogytiglani börtönbüntetést” – mondta Philip Leach.

A jogászprofesszor egyben emlékeztetett arra is, hogy 2012 végén Szabó Máté ombudsman is azt mondta, a magyar kormány hibázott a „baltás gyilkos” kiadásakor. Szerinte ugyanis a magyar kormánynak tisztában kellett lennie azzal, hogy az azeriek szemében az elítélt úgynevezett "hazafias tettet" követett el, amikor Budapesten "brutálisan meggyilkolta védtelen örmény NATO-szemináriumi társát". Ezért szinte biztosra vehető volt, hogy ha az elítéltet átszállítják Azerbajdzsánba, ott őt kegyelemmel szabadon engedik. Szabó Máté akkor azt mondta, a magyar kormány nem járt el eléggé körültekintően, amikor nem kért garanciát arra, hogy az azeri állam nem ad kegyelmet az életfogytiglani büntetésre ítélt katonatisztnek.

Gurgen Markarján fényképe a Magyarországi Örmény Önkormányzat és a Magyar Szolidaritás Mozgalom közös megemlékezésén a meggyilkolt örmény katonatiszt születésének évfordulóján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem előtt 2012. szeptember 26-án Budapesten
©

Vissza a börtönbe?

Leach szerint a teljes igazságszolgáltatás az lenne, ha az emberi jogok bírósága utasítaná Azerbajdzsánt arra, hogy a nemzeti hősént kezelt Safarovval letöltesse a Magyarországon kiszabott életfogytiglani büntetést. „A testületnek erre is lenne joga, ám eddig még egyszer sem hozott ilyen döntést” – magyarázta az EHRAC igazgatója, majd azt is hozzátette, hogy az érintett örmény polgárok – a meggyilkolt tiszt családtagjai, valamint a támadást túlélt katona – már közölték, nem tartanak igényt anyagi természetű kártérítésre.

Safarov 2012 szeptemberi kiadása nemzetközi botrányt okozott, az USA és az EU országai mellett Oroszország is hibának tartotta a budapesti döntést, Örményország pedig átmenetileg megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. A botrány nem csak azért volt hangos, mert a budapesti NATO-tanfolyamon részt vevő Safarov előre megfontolt szándékkal ölte meg 16 fejszecsapással örmény szobatársát, majd támadt rá az örmény nemzetet szidalmazva a másik örmény tisztre, hanem azért is, mert több jel utalt arra, hogy Safarov kiadatásáról a háttérben olyan azeri-magyar alku született, amelynek részeként Baku különféle kedvezményeket, illetve pénzt adott Magyarországnak.  

Ramil Safarov
©

„Merjünk buták lenni"

A helyzetet tovább bonyolította, hogy még 2012 szeptemberében kiszivárgott egy olyan, a külügyi intézetből jött útmutatás, amely szerint a kiadatás ügyében megszólaló magyar diplomaták inkább tévedésre és hozzá nem értésre hivatkozzanak, mivel ez „még mindig kisebb kárt okoz, mintha azt hinné a nemzetközi közvélemény, hogy Baku és Budapest teljes egyetértésével történt, ami történt”. A dokumentum külön útmutatót tartalmaz az álláspont hivatalos csatornákon való kommunikálására, illetve a nem hivatalos, „second track diplomacy” útján történő óvatos kommunikációra.

A hivatalos diplomáciának azt javasolták, hogy beszéljenek elsősorban félreértésről, állítsák, hogy félreértelmezték Azerbajdzsán álláspontját, és azt hitték, „hogy az azeri minisztériumtól kapott ígéret elegendő, és nem számítottunk rá, hogy azt egy elnöki rendelet felülírhatja”. „Ehhez kapcsolódóan fel kell vállalni az inkompetencia vádját is” – szól az útmutató, a magyar diplomatáknak azt javasolják, használjanak ilyen és ehhez hasonló fordulatokat: „Azerbajdzsán messze van”, „nincs a térséghez igazi magyar szakértelem”, „nem ismertük az azeri jogrendszer működését”.

Az azeri baltás gyilkosként elhíresült Ramil Safarov (k) koszorúzási ünnepségen vesz részt a Hajdar Alije- emlékmű előtt Bakuban 2012. augusztus 31-én
©

Tartós ellentétek

Az azeriek és az örmények között a karabahi válság miatt romlott meg végletesen a korábban sem jó viszony: az Azerbajdzsán területébe beékelődött Karabahban a helyi örmény többség megszavazta az Örményországgal való egyesülést, majd az örmény hadsereg – hathatós orosz segédlettel – az 1990-es évek első felében elfoglalta a Karabahot és Örményországot összekötő folyosót, és erről a területről elüldözte az azeri lakosságot. Az örmények jelenleg is megszállva tartják Azerbajdzsán területének az ötödét, s nem engedik az azeriek visszaköltözését az elfoglalt térségbe. Az 1994-ben tűzszünettel véget ért háborúban mindkét fél súlyos bűncselekményeket követett el, s az azeri és az örmény hadsereg jelenleg is teljes harckészültségben áll Karabah határain. A harcokban és az etnikai tisztogatásokban több mint 30 ezer ember halt meg, és 230 ezer örmény, illetve 800 ezer azeri kényszerült otthona elhagyására.

©

Míg az olajban gazdag Azerbajdzsán minden tekintetben jóval erősebb Örményországnál, Jereván ezt oroszbarátságával igyekezett ellensúlyozni: az örmények Moszkva kedvéért felhagytak a korábban szorgalmazott euroatlanti integrációval, s támaszpontokat engedtek át az orosz haderőnek.    

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
Megvan az Eurogroup új vezetője

Megvan az Eurogroup új vezetője

Ráncos, de cuki: fókabébi született a Bécsi Állatkertben

Ráncos, de cuki: fókabébi született a Bécsi Állatkertben

Nem vezetnek be kijárási tilalmat Belgrádban, engedtek a tüntetőknek

Nem vezetnek be kijárási tilalmat Belgrádban, engedtek a tüntetőknek