Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Egyre csekélyebb a valószínűsége annak, hogy a kormány megszünteti a garantált bérminimumot – értesült a Világgazdaság.
A lap információi szerint a kabinet 2027 után is inkább megtartaná a jelenlegi, kettős elemű magyar minimumbérrendszert, annak ellenére, hogy hetekkel ezelőtt is úgy tűnt, hogy létrejöhet valamilyen közös álláspont a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) három oldalának részvevői között a garantált bérminimum megszüntetéséről.
A lap szerint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Év Felelős Foglalkoztatója díj átadásán tartott prezentációjából az derült ki, hogy a kabinet egészen 2030-ig számol a garantált bérminimummal.
A garantál bérminimum eltörlésének kérdésében már a szakszervezetek sem egységesek. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője például arról beszélt a Vg-nek: azt szeretnék elérni, ha a tarifamegállapodások az egyes ágazatokban középtávon átvennék annak szerepét. De amíg jogszabály-módosítások nem teszik lehetővé, hogy szélesebb körben tudjanak kollektív megállapodásokat kötni, addig van helye és szerepe a jelenlegi rendszerben.
Ezzel szemben a Munkástanácsok Országos Szövetsége augusztusban is amellett érvelt a Vg-nek, hogy a jelenlegi formájában biztosan nem egészséges a magyar bérstruktúra, amelyet a garantált bérminimum megszüntetésével és az ágazati párbeszéd rendszerének kiépítésével akár másfél éven belül kezelni lehetne.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke azt mondta a lapnak, hogy kedden lesz informális egyeztetésük Nagy Mártonnal, aki meghívta a szociális partnereket a hivatalába. Palkovics arról beszélt, a kormány valószínűleg már tudja, hogy milyen lesz a bérpálya.
