Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Pénzügyi csőd szélén áll Oroszország legnagyobb építési vállalata: a Szamolet az ukrajnai háború áldozata lehet, mert a nemzeti bank olyan magasra emelte az kamatokat, hogy azokat egyre nehezebb kifizetni, új kliensek pedig nem jelentkeznek, mert olyan drága a jelzáloghitel Oroszországban.
A fő tulajdonos, Jevgenyij Kenin el akarja adni a részesedését a cégben: ez mintegy 31 százalékot tesz ki. A piaci értéke jelenleg 26,5 milliárd rubel (mai árfolyamon mintegy 100 milliárd forint), de ez gyorsan csökken. Az ok: a harmadik negyedévben az értékesítés 44 százalékkal esett vissza, és amíg az első félévben a profitráta mindössze 3 százalék, addig az előző évben 9 százalék.
A Szamolet építőipari cég 300 orosz városban tart fenn irodákat, és több mint 10 ezer munkatársa van. Putyinnak az ukrajnai háború harmadik évében mind nehezebb fenntartani a látszatot, hogy „a különleges hadművelet“ nem érinti az orosz gazdaságot. A Szamolet építőipari óriás vezetői mindenesetre levonták a tanulságot, és kínai és tadzsikisztáni számlákra mentik a pénzüket Oroszországból.
Mindeközben a cég részvényeinek értéke egyetlen napon 9 százalékkal csökkent – írta az amerikai Forbes magazin. Miért emelte oly magasra a kamatlábat a nemzeti bank Moszkvában? Mert harcol az infláció ellen és próbálja védeni a rubel árfolyamát. A háborús erőfeszítés és a szankciók miatt mind a kettő egyre nagyobb gondot jelent a nemzeti banknak és Putyinnak.
Az építőipart más ágazatok is követhetik
A 21 százalékos alapkamat megöli a vállalkozásokat, de a nemzeti bank attól tart, hogy különben elszabadul az infláció és a rubel tovább szánkázik lefelé a dollárral szemben, ha csökkentenék ennek mértékét. A szakértők szerint nemcsak az építőipar van bajban, hanem az egész civil szektor, hiszen Putyin az ukrajnai háború miatt teljesen a hadiiparra koncentrál: ”az építőipari vállalatok az elsők , amelyek a magas kamatláb áldozataivá válhatnak Oroszországban. A Szamolet olyan nagy, hogy valószínűleg az államnak kellene megmentenie” – nyilatkozta a Forbesnak Janis Kluge. A német biztonságpolitikai kutatóintézet munkatársa hozzátette: „az építőipari cégek után következhetnek az iparvállalatok a kivégzőosztag előtt”.
Jelenleg minden ötödik ipari vállalat pénzügyi gondokkal küszködik Oroszországban.
Ezt az adatot a CMAKS elemző cég közölte, amely közel áll a kormányhoz Moszkvában. A faiparban a hitelek visszafizetésével küzdő vállalkozások aránya 22-24 százalék, a bőriparban és a papírgyártásban 29-34 százalék, míg stratégiai fontosságú hajógyártásban és a repülőgépiparban sokkal rosszabb a helyzet: 57 százalék!
A CMAKS elemzése szerint az átlagos orosz vállalat minden negyedik rubelt adósságtörlesztésre költ, ez a legmagasabb arány az elmúlt öt évben. Az Expert RA felmérése szerint a vállalatok 27 százaléka tart csődhullámtól 2025 első felében, a második félévben 37 százalék ennek a valószínűsége. Mindössze a vállalatok 18 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincsenek pénzügyi problémái.
A helyzeten nem segít, hogy a gyenge kereslet miatt a cégek nem tudnak árat emelni, nem háríthatják át pénzügyi gondjaikat a fogyasztókra. A csődök ráadásul olyan gyorsan bekövetkezhetnek, hogy a kockázatkezelők már csak akkor veszik észre őket, amikor már elkerülhetetlen a vég – írja a Forbes az orosz ipar vigasztalan helyzetéről.
