Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Másfélszeresére nőtt a magyar kereskedelemben az egy dolgozóra jutó termelékenység 2010 és 2023 között – számolt a GKI Gazdaságkutató. Ez kimagasló ahhoz viszonyítva, hogy a teljes nemzetgazdaságunkban 15, a feldolgozóiparban pedig 8 százalékos növekedést sikerült elérni ugyanennyi idő alatt, de a régiónkból is csak a román és egy kicsivel a cseh fejlődés előzte meg.
Viszont miközben a kereskedelem az ország egyik eredményes és dinamikusan fejlődő ágazata, a kormány gyakran vet ki rá különadókat vagy árkorlátozásokat – teszi hozzá az elemzés. Ezek hosszú távon lassíthatják az ágazat növekedését és termelékenységének javulását, ami kihat a gazdaság egészére is. Ha pedig a bérek tartósan jobban nőnek, mint ahogy a termelékenység emelkedik, akkor az inflációs nyomást eredményez.
A nagy növekedés egyik fő oka az, hogy intenzív volt az innováció: az elmúlt másfél évtizedben felpörgött a házhoz szállítás, megjelentek a webáruházak. Az is segített, ami elsőre nem valami jó hír: 2010 óta közel 44 ezer bolt szűnt meg, az ország üzleteinek 31 százaléka. Ezek jellemzően kis méretű, nagy élőmunkát igénylő boltok voltak, ahonnan a hatékonyabban működő nagy boltok felé mentek át a vásárlók.
A fejlődés egyébként 2020-ban tetőzött, akkor kellett a házhoz szállítást a járvány miatt jelentősen megnövelni, az átlag feletti termelékenységű nagyobb láncok pedig több dolgozót kellett, hogy felvegyenek. Azóta az energiaárak elszállása, a többi költség növekedése és az, hogy a nagy infláció miatt szűkült a vásárlóerő, csökkentette valamelyest a kereskedelem hozzáadott értékét, a dolgozói létszám viszont még tovább is nőtt.
