EY: Túlélésre játszanak a hazai cégek

Az egész térségben meghatározó a vállalatok működésében az óvatosság, a beruházások elhalasztása, az innovációs kiadások elnapolása. Az EY összesen több mint 1000 tulajdonost kérdezett meg legújabb kutatásához 16 országban, köztük Magyarországon, Romániában, Szlovákiában, Horvátországban, Lengyelországban, Szlovéniában és Szerbiában.

A magyarok a környező országoknál kisebb arányban vesznek igénybe hitelt vagy állami támogatást, elsősorban a nyereségük visszaforgatására támaszkodnak tevékenységük finanszírozásához. Ez a ráta azonban eleve elmarad a térség többi piacától.

A hazai válaszadók a visszafogott beruházásaik terén a következő tizenkét hónapban új gépek vásárlására vagy meglévő berendezéseik korszerűsítésére, valamint az informatikai rendszereik frissítésére és lecserélésére költenének elsősorban, vagyis a gyors megtérülést hozó költségekre fókuszálnak elsődlegesen.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkára szerint a kormányzatnak komoly teendői vannak ezen a téren, leginkább ösztönzőprogramokkal, amelyek oldhatják a vállalatok bizonytalanságát. Mint azt kérdésünkre elmondta: ez nem új tételeket jelentene, hanem a meglévő programok esetleges újrakalibrálását, lévén a futó kiírásoknak még most is csak nagyjából az egyharmada került sikeres pályázókhoz.

Szabados szerint optimista ezen a téren a kormányzat. Az időbeni átfutás okán az eddig beadott pályázatok hatása is csak a második félévben jelenik meg, ami önmagában érzékelhető lökést adhat az idei gazdasági növekedésnek. Probléma, hogy a cégek sok esetben információhiánnyal is küzdenek. Szabados szerint a gazdasági kormányzatnak erre is hatékonyabb megfejtést kell találnia.

Az EY kutatása alapján a hazai cégek a munkaerő terén leginkább a megtartásra törekednek, bővülésre legfeljebb rugalmas foglalkoztatási megoldásokkal, jelentős bérfejlesztésre azonban nem látnak lehetőséget.

Horváth Csaba, az EY-Parthenon partnere elmondta, a hazai válaszadók számára a legnagyobb kiadást épp a munkaerő jelenti, 65 százalék nyilatkozott így. Szintén tétel a nyersanyag- és ellátási költségek fedezete, az energia- és közüzemi díjak, valamint a technológiai fejlesztések. Utóbbi esetében feltűnő a mesterséges intelligencia szerepe, amely érdekli a vállalatokat, de nem költenek rá, és látszólag nem is tudják igazából, hogy mire kellene használni olyan alapvető területeken túl, mint az adatfeldolgozás.

Egyre több magyar családi vállalkozás számára válik égető kérdéssé a generációváltás, de a tulajdonosoknak csak a negyede rendelkezik hivatalos utódlási tervvel. A kérdés távolról sem újszerű, kérdésünkre Szabados ezzel együtt azt mondta, nem mondhatók pozitívnak az öröklési kérdésekkel kapcsolatos tapasztalatok.

Úgy látja, a következő öt évben ez a folyamat szükségszerűen felgyorsul, nemcsak a jellemzően a rendszerváltás környékén alakult cégek vezetőinek kora, hanem a technológiai közeg változása miatt is. Az látszik, hogy sokszor a cégalapító gyerekei nem akarják továbbvinni a vállalatot, mostanra már a generációváltásnak az is egy megfejtése, hogy mindez az unokákra száll, vagy más, a céget belülről régóta ismerő dolgozóra.