Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A KSH előzetes adatai szerint 310 milliárd forint, a GDP 0,7 százaléka volt a kormányzati szektor 2025. I. féléves hiánya. A 2025. II. negyedévi többlet 480 milliárd forint, a GDP 2,2 százaléka volt – az első negyedéves hiány utáni hatalmas többlet a második negyedévben mindössze arra volt elég, hogy az összesített félévi hiány csak 310 milliárd forint legyen.
Az első félévben a kormányzati szektoron (vagy más terminológiában: államháztartáson) belül
a központi kormányzat hiánya 534,8 milliárd forintot mutatott, míg a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok 136,6 és 88,2 milliárd forintos többlettel rendelkeztek.
Az első félévben a kormányzati szektor bevétele 18 711 milliárd, kiadása 19 021 milliárd forint volt.
A bevételek 1713 milliárd forinttal, 10,1 százalékkal nőttek. A legnagyobb értékkel, 523 milliárd forinttal, 7,7 százalékkal a termeléshez kapcsolódó adók bővültek.
Az áfabevétel emelkedése 416 milliárd forint, 11,7 százalék volt. A jövedelemadó-bevételek 475 milliárd forinttal, 15,7 százalékkal emelkedtek.
A társadalombiztosítási hozzájárulások 381 milliárd forinttal, 9,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az egyéb bevételek 333 milliárd forinttal, 11 százalékkal növekedtek.
Az áfabevételek növekedése mögött a lakossági fogyasztás élénkülése áll. A jövedelemadó-bevételek emelkedése mögött pedig a keresetek emelkedése. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kormány épp most rúgja ki a költségvetés bevételi oldalának ezt a lábát, miközben szja-mentességet vezet be a többgyerekes nők számára.
A kiadások 476 milliárd forinttal, 2,6 százalékkal emelkedtek. A kifizetett munkavállalói jövedelem 435 milliárd forinttal, 10,7 százalékkal növekedett. A pénzbeni társadalmi juttatások 262 milliárd forinttal, 5,7 százalékkal lettek magasabbak. A folyó termelőfelhasználás 172 milliárd forinttal, 5,6 százalékkal, a bruttó állóeszköz-felhalmozás pedig 27 milliárd forinttal, 2,5 százalékkal nőtt.
A kamatkiadások 217 milliárd forinttal, 11,1 százalékkal csökkentek.
A kormányzati szektor egyéb kiadásai 203 milliárd forinttal, 5,4 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól.
A kamatkiadások csökkenése mögött elsősorban az inflációkövető lakossági állampapírok átárazódása áll. Az állóeszköz-felhalmozás (beruházás) emelkedése minimális, az állam még mindig megszorító üzemmódban van.
