Évente 16 ezer tonna magzatkárosító oldószert használ majd a Debrecenben épülő kínai akkugyár
A kormányhivatal előbb megpróbálta megtagadni az Eve Power környezethasználati engedélyének kiadását.
Egy helyi lakos volt kíváncsi arra, mi történik majd magzatkárosító hatású anyaggal szennyezett vízzel.
Évente 25 ezer tonna veszélyesnek minősülő NMP hulladékot vesz át hulladékhasznosítási célra a CATL debreceni gyárából egy komáromi székhelyű dél-koreai cég, a JWH Kft. – írja a Debreciner egy több ezer oldalas dokumentációra hivatkozva.
A debreceni CATL-akkumulátorgyár egységes környezethasználati engedélyének legújabb módosításáról október elején tartottak közmeghallgatást. Az érintett lakosok csak online, írásos formában tehettek észrevételeket és kérdezhettek a beruházással kapcsolatban. Van, aki azt szerette volna megtudni, hogy mi lesz a sorsa a magzatkárosító hatású, NMP nevű oldószerrel szennyezett víznek.
A kormányhivatal előbb megpróbálta megtagadni az Eve Power környezethasználati engedélyének kiadását.
A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal honlapjára azóta feltöltötték a hatósághoz beérkezett kérdésekre adott válaszokat, és a módosítási kérelmet jegyző szakértő megjegyzéséből derült ki, hogy az NMP-víz hulladék hasznosítását a JWH Kft. végzi. A cég telephelye közúton 357 kilométerre található a CATL debreceni gyárától.
A Debreciner hozzáteszi, hogy míg a CATL üzemében található pontforrásoknál a hatóság köbméterenként 1-2 milligramm kibocsátási határértéket rögzített az NMP-re, addig a szennyezett víz kezelését végző JWH Kft.-nél ugyanez 150. A jelentősen megengedőbb szabályozást a Greenpeace korábban már élesen kritizálta.
A szervezet szerint a N-metil-2-pirrolidon kibocsátási határértékét 150 mg/m³ helyett 2 mg/m³-ben kellene meghatározni az érintett üzemek környezethasználati engedélyében.
A Greenpeace tavaly áprilisban számolt be arról, hogy magzatkárosító oldószert találtak a gödi Samsung-gyár mellett kiömlő szennyvízben. A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. a szervezet adatigénylésére adott válaszában beismerte, hogy a városi-kommunális, azaz a lakosság és a Samsung-gyár által is használt szennyvízcsatornából származott a minta, amelyben 200 mikrogamm/liter mértékben mutatták ki a szennyező anyagot.
Mint korábban írtuk, a gödi Samsung-gyárban is használt szennyező anyagokat már többször kimutatták a környéken, 2022-ben a gödi kutakban találták meg a később is a környezetbe jutott anyagot, nemrég pedig a gödi levegőben is kimutatták. A csőtörésekkel is volt már gondja a Samsung-gyárnak, tavaly novemberben Vácon sérült meg a gyár egyik szennyvízvezetéke, a vízmű szerint akkor szennyvíz nem szivárgott ki.
A világ legnagyobb iparági monstruma él, átalakul, és virul.