A Samsung-gyárban is használt anyagok jelenlétét mutatta ki több gödi kútban egy független szakértői vizsgálat – derül ki az Átlátszó cikkéből, amelynek egyik szerzője az elemzést megrendelő Göd-ÉRT Egyesület egyik tagja. A mintavételre három, egymástól távol lévő, Alsógödön és az Oázis lakóparkban található kutat jelöltek ki, amelyek nagyjából 800-1000 méterre vannak a gyártól. Lítiumot és egy N-metil-2-pirrolidon (NMP) nevű oldószert találtak bennük.

A lap megjegyzi, hogy a földtani közeg és felszín alatti vizek szennyezettség-vizsgálatáról szóló rendelet ezeket az anyagokat nem sorolja ugyan a veszélyesek közé, biztonsági adatlapjuk alapján toxikus hatásúak, a használatukat számos előírás szabályozza.

A szakértői vélemény szerint a légszennyező anyagként kibocsátott NMP a talajra kiülepedve a csapadékvízzel mosódhatott be a talajvízbe. A cikkből kiderül, hogy az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer szerint ebből az anyagból a Samsung-gyár 2020-ban 345 kilogrammot bocsátott ki, de az nem derült ki, hogyan került a vízbe. A szakvélemény megállapítása szerint „teljes körű tényfeltárással lenne célszerű kivizsgálni ezen anyagok jelenlétének okait”, valamint „érdemes lenne 2-3 db állandó talajvízfigyelő kutat létesíteni a lakóövezet és az ipari park közé, hogy a talajvízben oldott kockázatos anyagok koncentrációjának időbeli és térbeli változását nyomon lehessen követni”.

Az Átlátszó emlékeztetett: a Samsung-gyár vízjogi engedélyeit és ellenőrzését végző Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKI) nem adja ki az iparterületen lévő monitoring-kutak vizsgálati adatait. Emiatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is vizsgálatot indított, a Göd-ÉRT Egyesült egyik tagja pedig pert indított. Az FKI ellenkérelmében azt állította, hogy a Samsung Zrt. által bejelentett „objektív okok” miatt 2019-ben és 2020-ban nem történtek – meg az egyébként évente kötelezően elvégzendő – monitoringvizsgálatok, így adatokat sem adhatnak ki. A cikk szerint a katasztrófavédelem álláspontja szerint a Samsung iparterületén lévő kutak és a szikkasztótározók mintái és hatósági dokumentumai egyébként is „döntést előkészítő adatok, melyek keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak”.

Tavaly októberben Göd polgármestere, Balogh Csaba is kikérte a talaj- és vízvizsgálati dokumentumokat, de a hatóság azt is elutasította.