Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Magyarországot az uniós országokhoz képest fokozottan sújtják a megélhetési költségek, az egy főre eső jövedelem nagyon nagy részét költjük el élelmiszerre, rezsire, hitelre, lakhatásra – mondta Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója a Portfoliónak. Ezeknek a kifizetése nem döntés kérdése, lakni, fűteni, enni, világítani mindenkinek kell. Vagyis a jövedelemnek csak egy kis része marad, amely fölött szabadon rendelkeznek. Ez óriási probléma a fogyasztás növekedése szempontjából – mondta a vállalkozó a magyar gazdaságot sújtó problémákat sorolva.
„Negyedszázaddal ezelőtt
a bulgáriai gyárunkban kicsit több mint feleannyit fizettünk a dolgozóknak, mint Magyarországon. Ma ez az arány az itthoni 80-85 százaléka.
Abszolút értelemben véve nőttek a magyar bérek, a relatív helyzetünk romlott. Egyébként Bulgária sokkal kevésbé van eladósodva, és a bérekre rakódó járulékok sokkal alacsonyabbak, az árszínvonal is kicsit kedvezőbb, így a dolgozóknál megmaradó nettó kereset még közelebb van az itthonihoz”
– szemléltette a helyzetet Sinkó.
A vállalkozó szerint a megoldás a hatékonyság javítása lenne, amire mindig van lehetőség. „De a cégek nem biztos, hogy meglépik ezeket a döntéseket, ha nem látják a kiszámíthatóságot és a megtérülést.
Ha van egy ország, amelyik azt gondolja, hogy sokkal okosabb, mint az ő közvetlen szövetségi rendszere, az EU, akkor az ritkán jár jól.
Ez így borzasztóan nehéz, mert a dacoskodó politikát nem szeretik azok a pragmatikus emberek, akik beruházásokról döntenek.”
Sinkó szerint attól azért nem kell tartani, hogy egy multi elvigye innen a gyárát, de a különutas politika miatt Magyarország kevésbé vonzó befektetési helyszín, mint versenytársai, a környező országok. A nyugati szövetségi rendszer, elsősorban az EU iránti elkötelezettségen sokat segítene, ha legalább szándék lenne az euró bevezetésére.
Sinkó Ottó villamosmérnök, üzletember, a Videoton Holding Zrt. vezérigazgatója
Fazekas István
„Amikor beléptünk az EU-ba, nem gondoltam volna, hogy Horvátország és Bulgária előbb vezeti be a közös pénzt, mint mi, mégis így történt.
Bulgária tízéves államkötvényeinek a hozama 3,1 százalék, a magyar 7 százalék.
Ők teljesítik a maastrichti kritériumokat, amikből, még ha nem is tökéletes indikátorok, látszik, hogy milyen nagy hatása van a fegyelmezett politikának. Ha nem lennének fegyelmezettek, nem léphetnének be az eurózónába. Azt gondolom, hogy Bulgária gazdasági teljesítményét érdemes lesz figyelni a következő években” – véli Sinkó.
