Kockázattűrő befektetőket keres a Balogh Petya-féle STRT Nyrt., most bárki vehet részvényt

„Egy diófát elültetni a legjobb pillanat mindig ma van, mert húsz év, mire megnő” – indokolta a társaság sajtótájékoztatóján Balogh Petya, a STRT Nyrt. alapító-nagytulajdonosa és vezetője, miért most fognak nyilvános részvénykibocsátásba. Utóbbi célja egyrészt a befektetési portfólió szélesítése a határokon túl is, másrészt a startupperek intenzívebb oktatása.

A lakosság hétfőtől jegyezhet december 5-éig, az intézmények pedig csak a jövő héten, mindenki online, a K&H Értékpapírnál. A százforintos névértékű részvények árfolyama kedvcsinálóként 900-1100 forint között alakul. A jegyzéskor viszont a legmagasabb, a jelenlegi tőzsdei jegyzéssel szinkronban lévő árat kell befizetni, amiből adott esetben visszautalnak.

A kibocsátást minimum 450 milliósra, maximum 4,1 milliárdosra tervezik – ami épp akkora lenne, mint a mostani portfóliójuk értéke –, de túljegyzés esetén elfogadhatnak többet is. Az időzítést a bejelentés szerint az a tapasztalat is befolyásolta, hogy a lakosság az év vége felé szokta átgondolni a pénzügyeit, átrendezni azokat, új befektetésekbe fogni, amibe beleférhet a STRT Nyrt. által kínált sajátos lehetőség. A K&H azt ígéri, hogy átlagosan nyolc perc alatt nyitható nála mobiltelefonról értékpapírszámla, amely legkésőbb 48 órán belül „működik” is. A STRT új részvényeit tartós befektetési vagy nyugdíj-előtakarékossági számlára is meg lehet venni.

Immár több száz befektető jelezte, hogy érdekli a vételi lehetőség – tudta meg a HVG. Ez – ha bejön – nem is lenne rossz, észrevehetően javítaná a papír likviditását, miután a két éve a Budapesti Értéktőzsde „bemelegítő”, Xtend kategóriájában debütált STRT-nak jelenleg 600 részvényese van. A STRT papírjai december 19-étől átkerülhetnek az átláthatóság és kontroll szempontjából szigorúbb, standard kategóriába, ami a 2018 óta az Xtend-piacra belépett 26 cég közül eddig ötnek sikerült. „Amikor 2022-ben, még zártkörű társaságként intézményi befektetőket kerestünk, nem igazán keltettük fel az érdeklődésüket, de ma már más a helyzet” – bizakodik mindezek után Balog Petya.

A STRT portfóliója száz, 75 százalékban itthon, 25 százalékban a közép-kelet-európai térségben bejegyzett startupcégből áll, amelyekbe jellemzően 20-40 millió forintot tettek be a legkorábbi fázisban, társbefektetőkkel karöltve. A roppant kockázatos, ám esetenként hosszabb távon igen magas hozammal kecsegtető, innovatív befektetések felértékelődése eddig nagyobb volt, mint amekkora veszteséget az elvérzők leírása okozott. Az idei első félév eredményei: 724 millió forintos árbevétel, 233 milliós üzleti, 187 milliós adózott eredmény.

A profitabilitás javulhat, ha a friss tőke segítségével „méretgazdaságosabbak” lesznek, mert minél számosabb a portfólió, annál kevésbé rengetik meg az elhulló startupok. E célt szolgálja az is, hogy egy-egy befektetés nem lehet értékesebb, mint az egész portfólió tíz százaléka. A jövőben ugyanakkor elmozdulhatnak az érettebb stádiumban lévő, nagyobb tőkebefektetést igénylő, régiós célpontok felé.

Az elmúlt két évben a hazai gazdasági klíma egyáltalán nem kedvezett a startup vállalatoknak, ugyanakkor a magántőke szerepe felértékelődött, így kedvezőbb feltételekkel léphet be. A STRT jellemzően addig mentorál aktívan egy induló vállalkozást, amíg nem érkezik meg a következő, sokkal nagyobb befektető, azután már csak együtt „utazik” a céggel. A gyenge gazdasági helyzetben kifejezetten előnyös a kockázati magántőke számára, hogy nem kell versenyeznie az állami tőkével, amely korábban kiszorító hatással volt rájuk – emelt ki egy pozitívumot Langmár Péter, a STRT befektetési igazgatója.

Amíg ugyanis az államnak – részben uniós forrásból – több pénze volt erre, addig nem partnerként, hanem versenytársként tekintett a magánbefektetőkre. Az állami MFB bank erre szakosodott befektető leányvállalatai meglehetősen szigorú kontrollt is gyakoroltak a célpontjaik felett, ami az STRT vezetőinek tapasztalatai szerint visszaüt, mert a startupok ilyenkor az előrehaladás helyett arra koncentrálnak, hogy adminisztráljanak, megfeleljenek az elvárásoknak. Most viszont ezek a cégek nagyon bátrak, mernek előre menni, változtatni, mert nincs vesztenivalójuk.

„A legcudarabb körülmények között is lehet világszínvonalat elérni” – magyarázza Balogh, miért hisznek töretlenül a startup műfajban és abban, hogy az innováció pénzelése nem kizárólagosan állami feladat. Azért is mernek kilépni a nyilvánosság elé, mert úgy hiszik, a tevékenységükből pénzt is lehet csinálni. Az eddigi tőkeemeléseik zárt körben zajlottak le, s azután vitték be a részvényeiket a tőzsdére. A magyar kockázati tőkepiac az egyik legkisebb Európában, „a befektetők mondhatni elférnek egy tárgyalóasztal körül”, de még az élenjáró lengyel vagy észt sem rúghat labdába az amerikaihoz képest – mondja Langmár. Kevés a tőke, kevés az izgalmas projekt, de kevés a tudás is ahhoz, hogyan lehet hatékonyan menedzselni egy ilyen portfóliót, ezért gondolkodnak a Kürt Akadémia megszerzéséhez hasonló további akvizíción, akár külföldön is. A jövőben egyre nagyobb szerep jut a mesterséges intelligenciának is, hiszen, ha a STRT portfóliója felnő a vágyott ezer darab cégre, a menedzsment nem lesz képes pusztán emberi aggyal felügyelni őket.