Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Az elmúlt pár napban épp gyengült a forint, de ettől még tény, hogy áprilistól december elejéig tartott egy lassú, de biztos erősödési folyamat. Januárban még 415 forint volt egy euró ára, márciusra lement 397-ig, április és december eleje között pedig 407-ről 380-ig erősödött. Logikus lenne azt várni, hogy ez látványosan lecsökkenti a külföldről behozott áruk árát – csakhogy nem volt annyira erős ez a hatás. Miért? Ezt vizsgálta meg az MNB friss Inflációs jelentése.
A jegybank úgy számol: az euróval szemben közel 7, a dollárhoz képest pedig több, mint 17 százalékot erősödött a forint 2024 vége és 2025 decemberének eleje között. Az erősebb forint hatása a beszerzési árakban már megjelent, a pénztárakban viszont még nem látszik annyira erősen a hatás, mint ahogyan várni lehetne.
Az iparcikkek inflációja 0,9 százalékponttal magasabb, mint Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában összesítve. Az élelmiszerek áremelkedési üteme szeptembertől csökkent a régiós átlag alá, a feldolgozatlan élelmiszerek és a tartós iparcikkek árszintje pedig magasabb, mint ahogy azt a külső költségkörnyezet és a forintárfolyam indokolná – állapította meg az MNB.
A jegybank szerint ezt több tényező magyarázhatja:
- kivárnak a cégek az átárazással, mert úgy számolnak, hogy gyengülhet a forint, és egyébként is nagy a geopolitikai bizonytalanság,
- a ritkábban átárazott termékek árát még a 2024 végi vagy 2025 eleji, 400-415-ös forintárfolyamon állapították meg,
- az árazási döntéseket sokan nem az aktuális, hanem az egész éves átlagos árfolyam alapján hozzák meg, és az év első hónapjainak gyenge forintja miatt az idei átlag még mindig rosszabb, mint a 2024-es,
- arra használják az erősebb árfolyam okozta nagyobb mozgásteret, hogy az árrésstop miatti veszteséget ellensúlyozzák.
Az MNB úgy számol, hogy az árfolyamváltozás megteszi majd a hatását az árakra, de „a begyűrűzés időhorizontja bizonytalanabbá vált”.
