Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Az eddig vártnál jóval gyengébb lehet még 2026-ban is a magyar gazdaság teljesítménye, de legalább az infláció lassulhat. Így számol a Magyar Nemzeti Bank frissen kiadott inflációs jelentése. Az MNB háromhavonta készíti el az előrejelzését egy részletes elemzéssel kísérve, ennek az idei utolsó darabja jelent meg most.
Kezdjük a legfontosabb számokkal!
- A 2026-os infláció 3,2 százalékos lehet az MNB szerint (ez sokkal jobb ahhoz képest, hogy három hónapja ilyenkor még 3,8 százalékos áremelkedést vártak).
- A GDP 2,4 százalékkal nőhet jövőre (szeptemberben még 2,8 állt a prognózisban).
- Az államháztartási hiány a GDP 4,7 és 5,2 százaléka között alakulhat (ez jelentős romlás, három hónapja még 3,8-4,2 közti hiány volt az előrejelzésben).
- A bruttó átlagkereset 10,6 százalékkal nőhet az eredetileg várt 10,5 helyett.
- A foglalkoztatottság pedig 0,8 helyett 0,7 százalékkal csökkenhet.
Jó kérdés persze, mennyire lehet komolyan venni egy ilyen előrejelzést. Most, hogy már lehet nagyjából látni, milyenek lesznek a 2025-ös gazdasági számok, érdemes elővenni, hogy szinte napra pontosan tavaly ilyenkor, a 2024. decemberi inflációs jelentésben milyen prognózist adott az MNB 2025-re. Akkor azt várták, hogy a GDP-növekedés idén 2,6-3,6 százalék közti lesz, az infláció 3,3-4,1 százalékos, az államháztartási hiány pedig 3,4-4,2 százalék között alakulhat. Ehhez képest a GDP-növekedés talán elérheti a 0,5 százalékot, az infláció 4,4 százalékra jöhet ki, a hiány pedig 4,7-5 százalékos lesz.
A 2025-ös és a 2026-os infláció azért lehet kisebb az eddig vártnál, mert az elmúlt hónapokban visszafogottabb átárazás történt csak, a forint erősebb volt a korábbinál (nyilván furcsán néz ki ez a megállapítás most, hogy két napja gyengül a forint, de a korábbi hónapok tendenciáját ez nem teszi meg nem történtté), a kormány pedig meghosszabbította és kiterjesztette az árrésstopot. Segített az is, hogy a világpiacon az élelmiszerek és a nyersanyagok árai nem nagyon nőttek. Az is lassítani fogja az inflációt, hogy a kormány januárról júliusra halasztotta az üzemanyagok jövedéki adójának emelésének, a saját kommunikációjuk szerint a cégek terheinek csökkentése érdekében, nyilván nem függetlenül attól, hogy így a választás után jön az áremelés.
Az MNB szerint 2026 első hónapjaiban – ha kifut a 2025 eleji átárazások hatása a bázisból, és 2026 elején nem lesznek akkora nagy áremelések – 3 százalék alá eshet az infláció, utána egy kicsit közelebb lehet a 4-hez, de még alatta marad. Viszont pont azért, mert 2026 elején mesterségesen lejjebb nyomják az inflációt, 2027 első hónapjaiban lehet majd magasabb az áremelkedés üteme.
A gazdaság növekedése 2025-ben azért lehet még az eddig vártnál is rosszabb, mert az ipar kilábalása elhúzódik (óvatos megfogalmazása ez annak, hogy szenved az iparunk), a szolgáltatások bővülése pedig a vártnál visszafogottabb. Az év végétől kezdve fokozatos élénkülést vár az MNB, amit a fogyasztás növekedése mellett a külső helyzet normalizálódása is segít. Viszont „az ipari vállalatokat jellemző kedvezőtlen üzleti hangulat és az előretekintő indikátorok továbbra is arra utalnak, hogy az ágazat teljesítménye rövid távon visszafogott maradhat”.
A 2026-os GDP-növekedési előrejelzést azért rontotta le jelentősen, 2,8-ról 2,4 százalékosra az MNB, mert az idei negyedik negyedév a vártnál gyengébb lesz, úgyhogy áthúzódó hatással nem segít, továbbá az ipari alapfolyamatok is rosszak.
A növekedés első számú támasza, amíg csak előre lát az MNB, a háztartások fogyasztási kiadásainak emelkedése lesz. A beruházások és a nettó export 2026-ban nem fogja még érdemben támogatni a GDP bővülését – írták.
A beruházások évek óta zuhannak, ez így van 2025-ben is (idén 5,4 százalékos a csökkenés), ez a folyamat legalább most megállhat. Az MNB úgy számol, hogy az idei mélyponthoz képest jövőre 1,3 százalékos növekedés várható.
De ez is csak úgy jön össze, hogy a céges beruházások 2026-ban még nem fogják támogatni a növekedést. A vámháború miatti bizonytalanság, az alacsony kapacitáskihasználtság és a gyenge kereslet sem segít. Csökkenni fognak az állami beruházások is. Így jövőre csak a lakossági beruházásokban számít az MNB növekedésre, főleg az Otthon Start program miatt.
Ami a munkaerőpiacot illeti, annak a korábbi feszessége már enyhült, a versenyszféra főbb ágazataiban csökkent az üres álláshelyek száma. A versenyszférában idén a tavalyinál lassabb ütemben emelkedhetnek a bérek.
A jelentés szerzői két alternatív forgatókönyvet is megvizsgáltak. Abban nincs nagy meglepetés, hogy az egyik ezek közül az: mi történik, ha rossz lesz a nemzetközi környezet? A fejlett országok kockázati megítélése egy ilyen helyzetben nőne, viszont emiatt az ottani hozamok megemelkednének, hiszen ha nagyobb a bizonytalanság, magasabb hozamok ígéretével lehet csábítani a befektetőket. Ezzel viszont Közép- és Kelet-Európa mostani, a magasabb hozamok miatti előnye eltűnne, a sérülékenységünk érdemben növekedne. Ez pedig az itteni termékek iránti külső keresletet is visszavetné. Ha így történne, akkor a növekedésünk alacsonyabb volna a most tervezettnél, az inflációnk pedig magasabb.
A másik kockázat abban rejlik, hogy mi történik, ha a munkaerőpiac rosszabb lesz a vártnál. Ha a növekedés és a külső kereslet sem áll jól, akkor a cégek kevesebb dolgozót vesznek fel, és a béreket sem emelik annyira. Ennek az esetnek az lenne az egyetlen pozitívuma, hogy még kisebb lenne az infláció, hiszen nem nagyon tudnának a cégek árakat emelni, de a GDP-növekedés, a fogyasztás és a béremelkedés is lassabb volna.
Kiemelt képünk: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Varga Mihály MNB-elnök a 2025-ös közgazdász-vándorgyűlésen. Fotó: HVG / Veres Viktor
