A Lázár János építési és közlekedési miniszterhez tartozó, többek között a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok részvényeinek 100 százalékát tulajdonló Jövő Nemzedék Földje Alapítvány több mint 1500 állami, többségében a büntetés-végrehajtási intézetek által hasznosított birtoktest vagyonkezelője lett egy tavaly év végén elfogadott, és december 24-én hatályba lépett agrártárgyú salátatörvény nyomán – szúrta ki a Népszava.
A JNFA, amelynek Lázár a kuratóriumi elnöke, „vagyonjuttatás” révén jutott nagyjából 8000-8500 hektárnyi, jellemzően egybefüggő földhöz (erdőhöz, legelőhöz, szántóhoz), ami még óvatos becsléssel is legalább 30 milliárd forintot meghaladó értéket képvisel.
Az, hogy a területek zömében egybetartoznak, könnyíti a gazdálkodást és emeli a földek értékét – teszi hozzá a lap. A helyrajzi számok alapján eddig több esetben a BVOP-hoz tartozó Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft., illetve a Baracska közeli Annamajori Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. volt a földek kezelője.
https://hvg.hu/gazdasag/20251220_befektetesi-celu-foldvasarlas-torvenymodositas
A büntetés-végrehajtási intézetekhez tartozó, holdingszerűen működő gazdasági társaságok a földeket tudatosan felépített modell szerint adnak munkát a raboknak, a területeket tudatosan felépített modell alapján hasznosítják: egyrészt jelentős szerepük van a börtönök élelmiszer-ellátásában, másrészt a munka révén segítik a rabok társadalomba való reintegrációját.
A törvénymódosítással tehát a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány nagy kiterjedésű állami földterületek felett szerez ingyenes, határozatlan idejű vagyonkezelői jogot – írja a Népszava.
https://hvg.hu/kkv/20250630_Ket-ev-alatt-45-milliard-forintot-vett-ki-Lazar-Janos-alapitvanya-a-neki-atadott-allami-cegekbol
Az igazi csavart a lap szerint az adja, hogy a salátatörvény egy másik módosítása ugyanis úgy változtatta meg a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelői alapítványokról szóló törvényt, amely lehetőséget ad a föld harmadik személy általi használatba adása és hasznosítási célú átengedése előtt, ami korábban tiltott volt. A cikk azt is kiemeli, hogy ezek után a JNFA együttműködési megállapodást köthet a földek használatára, ezekben az esetekben pedig nem alkalmazható a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerint a helyi gazdák és földszomszédok előhaszonbérleti joga.
A lap megkeresett több állami intézményt is, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő illetékesség hiányában továbbpasszolta a kérdést, a Nemzeti Földügyi Központ és az Agrárminisztérium pedig nem válaszolt. A BVOP annyit közölt a lappal, hogy jogalkalmazó szervezetként a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően jár el, az Országgyűlés döntéseit nem kommentálja, hanem végrehajtja.
A földforgalmi törvény eddig úgy rendelkezett: a földvásárlónak vállalnia kell, hogy a termőföld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, azonban a tavaly év végén elfogadott módosítás úgy fogalmaz, hogy kivételt képez, ha „haszonbérleti szerződés keretében engedi át a használatot”. Ez az új pont azt eredményezi, hogy innentől az is „saját művelésnek” számít, ha valaki haszonbérletbe adja a földet.
https://hvg.hu/360/20260102_hvg-orban-agrarpolitika-termofoldvasarlas-haszonberlet-befektetes-csaladi-gazdasagok
Nyitókép: Aratás egy büntetés-végrehajtáshoz tartozó vállalat által kezelt szántóföldön. Forrás: BVOP
