A MÁV feltűnően alacsony áron adhatta el a legfontosabb járműjavító műhelyeit tömörítő cég háromnegyedét a Magyar Vagon-csoportnak – írja a G7. A lap a pénzügyi beszámolók alapján arra jutott, hogy a 2024 tavaszán lezárt ügyletben a vételár nagyjából 8,4 milliárd forint lehetett, miközben a társaság mögött álló eszközállomány ennél jóval többet érhetett. A cikk szerint a vállalatban a szolnoki üzem mellett több fejlett MÁV-műhely is benne volt, és a konstrukció végső haszonhúzója az elérhető adatok alapján valószínűleg Hernádi Zsolt lehet.
Az eladást ugyanakkor a lap szerint nem előzte meg nyílt verseny, vagy transzparens állami döntés, így a feltételekről és az eljárásról sem áll rendelkezésre információ.
A vevő eközben gyorsan elkezdte visszatermelni a vételárat. A társaság a 2023-as üzleti év után 1,6 milliárd forint osztalékot fizetett, amelyből 1,2 milliárd forint a Magyar Vagonhoz került, majd a 2024-es év után újabb 910 millió forintnyi osztalék jutott a tulajdonosokhoz. A G7 számítása szerint így a vételár körülbelül egynegyede egy év alatt visszakerülhetett a vevőhöz.
A kormány által állami vagyonelemekkel felizmosított NER-es Magyar Vagonnak az orosz Transzmasholdinggal közösen kellett volna teljesítenie egy nagy, a kormány és az oroszok által tető alá hozott egyiptomi megrendelést. Az oroszok kiszálltak, a Magyar Vagon pedig néhány év alatt összeomlott, magával rántva a MÁV számára is kritikus Dunakeszi Járműjavítót. Az üzemet a kaland után 20 milliárd forintért veszi vissza a MÁV.
A lap azt is kiemeli, hogy a privatizáció után a cég profitabilitása élesen megugrott: a korábbi évek 2,6 százalékos átlagos profitrátája 2024-re 9,6 százalékra nőtt. Mivel a bevételek továbbra is nagyrészt a MÁV-csoporttól jönnek, ez a G7 értelmezése szerint azt jelentheti, hogy a magasabb nyereséget végső soron az állam fizeti meg. Ezt erősítheti az is, hogy egy februári kormányhatározat alapján a MÁV-nak verseny nélkül kell tíz IC+-kocsit vásárolnia a Magyar Vagontól, legalább 10 milliárd forintos becsült értékben.
