Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A testület érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a Barabás testvérek panaszát a vagyonukról írott sajtócikkek ügyében. Nem tudták bizonyítani, hogy az Alaptörvényt sértené a panaszukat elutasító bírósági ítélet.
Barabás Ernő és Barabás Zsolt éveken át pereskedett a Forbes magazinnal, amiért ott többször szerepeltették őket a leggazdagabb magyarok között. Kifogásolták nevüknek és cégük gazdasági adatainak a nyilvánosságra hozatalát. A pereket elvesztették, az ítélőtábla például ezt írta:
Jelentősége volt az indítványozók közszereplői státuszának (amelyet a társadalom jelentős számú tagjára befolyásoló erővel rendelkező gazdasági társaság irányítása alapozza meg), amely okán magasabb tűrési kötelezettségük volt.
https://hvg.hu/kkv/20250429_hell-energy-energiaital-netto-arbevetel-adozott-eredmeny
Az ügy a Kúriáig jutott, amely szintén kimondta: a Forbes közérdeket szolgáló, nyilvánosan hozzáférhető cégadatok alapján készült gazdasági tartalmat közölt, amely a sajtószabadság védelme alá tartozik. A cégtulajdonosok bár hivatásuknál fogva nem közszereplők, a gazdasági életben betöltött szerepük, közpénzeket érintő tevékenységük és vagyonosodásuk miatt „kivételes közszereplőnek” minősülnek. Az információs önrendelkezési jog a szükséges mértékben és a tájékoztatáshoz fűződő közérdekkel arányosan korlátozható.
Zsiborás Gergő, a Forbes főszerkesztője akkor azt nyilatkozta: „A per tétje nem az volt, hogy a Forbes közölhet-e listákat, hanem valójában az, hogy a közhiteles adatbázisokból is dolgozó üzleti sajtó ellehetetlenül-e Magyarországon.”
Ezután fordultak a Barabás testvérek az Alkotmánybírósághoz. Beadványuk ugyan szokatlan módon nem került fel az Ab honlapjára, de a március 31-én, kedden kelt Ab-végzés indoklása ismerteti. Szerintük attól, hogy egy vállalkozás állami támogatást kap, még nem válnak közszereplővé a tulajdonos családtagjai. Ők közéleti kérdésekben soha nem nyilvánultak meg, soha nem támogattak egyetlen politikai pártot sem, nem nyilatkoztak a médiának.
Az Ab Handó Tünde vezette tanácsát (előadó: Schanda Balázs) azonban nem győzték meg.
A testület hangsúlyozta, hogy a Kúria részletesen megindokolta az indítványozók kivételes közszereplői minőségének fennálltát, és e körben az Alaptörvénnyel összhangban tette meg megállapításait. Tehát a bírói döntést érdemben befolyásoló Alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés nem merült fel. A panaszt a testület ezért érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.
Lehetséges azonban, hogy az ügynek még nincs vége. Barabásék ugyanis beperelték a lapot képviselő jogvédő szervezetet is: a TASZ-tól (Társaság a Szabadságjogokért) tízmillió forintos sérelemdíjat követeltek, nyilvános bocsánatkérést és a róluk szóló tartalmak eltávolítását.
Ez messze túlmutat a jó hírnév és becsület védelmén: egy ilyen per célja nem az emberi méltóság védelme, hanem a közéleti vita teljes elfojtása – írta akkor a TASZ. Igaz, ezt a pert is gyorsan elvesztették, mert a Fővárosi Törvényszék szerint a jogvédők közlései nem voltak valótlanok és sértők, a kifogásolt vélemények pedig nem voltak lealacsonyítók, megalázók vagy bántók.
Ez az ítélet azonban még nem jogerős, és az italgyárosok elmúlt években látott makacssága alapján feltételezhető, hogy ez is el fog jutni magasabb jogi fórumokra.
