Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Nagy hullámokat keltett, hogy Simor András korábbi jegybankelnök a minap elárulta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyik alelnöke nyomást gyakorolt az Erste Bankra, hogy távolítsák őt el a bécsi Erste Group felügyelőbizottságából. Simor szerint gyakorlatilag megzsarolták a bankot, amelyet kellemetlen hatósági eljárásokkal fenyegettek. Az Erste jelezte, jogilag megkérdőjelezhető bánásmódnak voltak kitéve, az ügyben MNB-vizsgálat indult, Kandrács Csaba volt MNB-alelnök pedig azt állítja nem volt ráhatása ilyen döntésekre, és az alaptalan hírek és nyilatkozat miatt jogi lépést fontolgat.
De vajon jogilag megállhat a zsarolási ügy? Pláne, hogy maga Simor azt mondta, azért csak most állt elő a sztorival, mert nem tudtak volna bizonyítékot felmutatni. Ezt a kérdést feszegette a 24.hu Horváth Lóránt ügyvéddel, az Ügyvédkör elnökével, aki lát esély arra, hogy bíróság előtt is megálljon az ügy. Szerinte ugyanis
- felmerülhet a hivatali helyzettel való visszaélés esete, aminek büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés is lehet,
- tanúként meg lehetne hallgatni az érintetteket, akár Jelasity Radovan Erste-elnököt is, akire Simor elbeszélése alapján személyesen helyezett nyomást az általa meg nem nevezett MNB-alelnök,
- az ügy nem évült el, mivel nem telt még el 5 év (2023-ban történt az állítólagos zsarolás).
https://hvg.hu/itthon/20260217_a-szuverenitasvedelmi-hivatal-lerantotta-a-leplet-az-erste-bankrol-de-orban-balazs-is-ott-van-alatta
