Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Immár a munkaerőpiacon is látszik az elmúlt évek válságainak és gazdasági stagnálásának hatása. A KSH adatai szerint februárban a munkanélküliség az 5 százalékot közelítette, ami a 2010-es évek közepe óta nem látott magas szint. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak száma is évtizedes mélypontra süllyedt. Márciusban valamelyest kedvezőbben alakultak az adatok, de a kép így sem kedvező.
A foglalkoztatottak számának csökkenését részben magyarázza a népességfogyás: az ország lakossága csökken, egyre kisebb a munkaképes korú lakosság. A munkaképes korú népesség fogyása azonban csak részben magyarázza a foglalkoztatottak számának csökkenését, azzal párhuzamosan – ahogy a munkanélküliségi ráta emelkedése mutatja – a vállalkozások munkaerőigénye is mérséklődik.
Nő a munkanélküliség
Illetve a vállalkozások foglalkoztatási képessége. A keresetek ugyanis dinamikusan, 10 százalék körüli mértékben emelkednek éves alapon. A nettó átlagkereset még nagyobb ütemben, de ezt a családi adókedvezmény emelése, a többgyerekes nők jövedelemadó-mentességének bővülése magyarázza, ami nem terheli a vállalkozásokat. (Cserébe kiesést okoz az államkasszának.)
Mindenesetre a bruttó átlagkereset közel 10 százalékos emelkedése azt jelenti, hogy a vállalkozások jelentősen magasabb béreket kénytelenek kifizetni. Az átlag mögött a különbségek persze jelentősek lehetnek gazdasági szektortól, sőt konkrét vállalkozástól függően. Ezzel együtt
a cégek növekvő munkaerő-költségekkel szembesülnek – egy olyan környezetben, amelyben lényegében nincs gazdasági növekedés, sőt infláció sem nagyon, tehát az árbevétel nem, vagy csak alig nő.
Itt persze az átlagok mögött megint csak jelentős különbségek bújnak meg, de ez az összképen nem változtat.
A munkaerőpiac évekig a magyar gazdaság legellenállóbb részének bizonyult, a nehéz körülmények ellenére a munkanélküliség alig emelkedett. Ennek oka részben, hogy sok vállalkozás javította a hatékonyságát, így képes volt a gazdasági stagnálás közepette megbirkózni a növekvő munkaerőköltségekkel. Fontos tényező – volt – a munkaerő-tartalékolás: adva, hogy a megfelelő munkaerő nehezen elérhető, sok cég nem kezdett leépítésekbe, holott a munkaerő kihasználtsága, a körülmények és a vállalat pénzügyei azt indokolttá tették volna.
A munkaerőpiaci statisztikák alapján a vállalkozások mozgástere kezd elfogyni, és vélhetően fogy a bizalom is azt illetően, hogy rövid távon érdemi gazdasági élénkülés – felpattanás, repülőrajt stb. – várható. A kilátások sem felhőtlenek, az USA iráni háborúja miatt kialakuló energiaválság alighanem újabb költségsokkot hoz majd.
Munkaügyi Központ Ráday utca
Reviczky Zsolt
Mi számít határozott időnek?
A vállalati alkalmazkodás keretében nőhet az atipikus foglalkoztatási formák népszerűsége, mint például a határozott idejű foglalkoztatásé. Mármint újra nőhet, a határozott idejű szerződés keretében foglalkoztatottak aránya a KSH adatai szerint 2015-ben járt a csúcson, akkor a 15-64 közötti korcsoportban a foglalkoztatottak közel 10 százaléka így dolgozott. Az arány 2025-re 4 százalékra mérséklődött.
A határozott idejű foglalkoztatás annyiban előnyös a munkáltatók számára, hogy a dolgozót csak – mint a forma neve mutatja – határozott időre foglalkoztatja. A munkaviszony megszűnése automatikus a határozott idő elérésekor, de a viszony meghosszabbítható, újraköthető. De legfeljebb 5 évig. És az újrakötés(ek) esetében már meg kell felelni különböző, a munkavállalók érdekeit védő szabályoknak. Ezek célja, hogy a munkavállaló ne kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe az által, hogy a munkáltató csak határozott idejű szerződések láncolatával foglalkoztatja ahelyett, hogy határozatlan idejű szerződést kötne vele.
A határozott idő nemcsak időtartamot jelenthet – bár azt is –, hanem kiköthetnek konkrét dátumot, amikor megszűnik a munkaviszony, vagy egy feltétel teljesülését, mint például egy projekt lezárása vagy egy helyettesített másik dolgozó újbóli munkába állása.
Fontos, hogy a munkaviszony megszűnésének – a határozott idő végének – paramétereit érdemes nagyon pontosan és egyértelműen meghatározni az esetleges (jog)viták elkerülése érdekében. Tehát például a „projekt lezárása” nem egyértelmű meghatározás – a „projekt záró dokumentációjának átadása” ugyanakkor az.
HVG Munkajog 2026 konferencia
HVG
Nehezebb felmondani
A határozott idejű foglalkoztatás egyrészt kedvező a vállalkozások számára, amennyiben a foglalkoztatás automatikusan megszűnik. Ugyanakkor a felmondás lehetőségei korlátozottabbak, mint a határozatlan idejű szerződés esetében. A munkáltató csak „elháríthatatlan külső okra” hivatkozhat, illetve felmondhat, ha felszámolási vagy csődeljárás alá kerül. Felmondás indoka lehet a munkavállaló képességeire való hivatkozás – ezt azonban tényszerűen és bizonyíthatóan indokolni kell.
Indoklás nélküli, azonnali felmondás esetén a munkavállalónak 12 havi bért kell kifizetni, vagy annyit, amennyi a határozott időből még hátra van.
A munkavállalók számára a határozott idejű szerződés csak akkor kedvező, ha a dolgozó nem kíván korlátlan időre elköteleződni, hanem mondjuk csak egy projekt erejéig. Ahogy a munkáltató esetében, az idő előtti felmondás a munkavállaló esetében is korlátozottabb, mint egy határozatlan idejű munkaviszony felmondásánál. A munkavállaló indoka csak olyasmire vonatkozhat, ami számára a munkaviszony fenntartását ellehetetleníti vagy túlzott érdeksérelemmel jár. Ilyesmi lehet, ha a dolgozó kénytelen jóval távolabbra költözni a munkahelyétől, a bejárása így praktikusan ellehetetlenül.
A fenti témákról is szó lesz a HVG Munkajog konferenciáján május 27-én Pál Lajos ügyvéd, c. egyetemi docens előadásában. Az esemény online és személyesen is megtekinthető.
