A korrupcióellenes portál szerint alighanem kampánykeret gyanánt oszthatták ki a választás előtt elfolyatott százmilliókat.
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) nagyon is vitatott kiemelt kollégiumi támogatásainak egy további, kampányfinanszírozást érintő aspektusára hívta fel a figyelmet keddi Facebook-bejegyzésében a K-Monitor.
Az NKA pénzosztásával kapcsolatban azután tört ki botrány, hogy kiderült: tavaly év végén számos, a Fideszt támogató előadóművész kapott támogatást, akár személyesen, akár cégeken keresztül – összesen 17 milliárd forint értékben. Ezekről a kifizetésekről pedig még csak nem is az Alapot egyébként felügyelő, a támogatásokat normális esetben odaítélő bizottság döntött, hanem a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma. A rendes bizottság egyik tagja, Baán László a történtek miatt, amit a testület átverésének minősített, már le is mondott, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgató-helyettesének jogi képviselője pedig hűtlen kezelés és költségvetési csalás bűncselekmények alapos gyanúja miatt tett feljelentést.
Az NKA legyen önálló, a döntéseket a szakmai kollégiumok hozzák meg, a kurátorokat a szakma jelölje, legyen mindössze 10 százalék a miniszteri keret – ezt ajánlják az alap egykori vezetői.
Arra, hogy a szakmailag megindokolhatatlannak tűnő pénzosztásnak köze lehetett a választási kampányhoz, már eddig is több jel utalt. Egyebek közt Radics Béla fideszes országgyűlési képviselő alapítványáról is kiderült, hogy 20 millió forintos támogatásban részesült, elvileg kulturális programok szervezésére. A K-Monitor mostani gyűjtéséből viszont még látványosabb mintázat rajzolódott ki.
Mint írták, a nyertesek címeit választókerületi bontásban vizsgálva kiderült: azok így sok esetben hajszálpontosan 100 millió forintot tettek ki, míg pár esetben éppen csak alatta maradtak ennek az összegnek.
Lássuk be: semmi sem indokolja a választókerületi alapú, fillérre kiszámolt pénzosztást, kivéve, ha egy előre meghatározott kampánykeretről van szó
– olvasható a bejegyzésben.
Azt is hozzáteszik ugyanakkor, hogy nem lehet az összefüggéseket az ország minden egyes választókerületében hajszálpontosan kimutatni, aminek azonban inkább praktikus oka lehet csak.
„Egyrészt a kedvezményezettek székhelye nem mindig egyezik meg azzal a településsel, ahol áldásos tevékenységüket végzik. Másrészt Budapest és a nagyobb vidéki városok eleve több választókerületre vannak felosztva, így ezeken a helyeken szinte lehetetlen tűpontosan szétválogatni, melyik utca, melyik rendezvény, melyik jelölt felségterületét erősíti” – magyarázták, hozzátéve, hogy az egyértelműbb határokkal elkülönülő vidéki választókerületek esetében „letaglózó”, ahogy a mintázat kirajzolódik.
A poszthoz csatolt táblázatokból látható, hogy egyes választókerületekben egyszerűen négyszer 25 vagy ötször 20 milliót osztottak szét (például Borsod 05-ben és Baranya 04-ben), míg máshol, „abban merült ki a kreativitás”, hogy ugyanazokat a lojális szervezeteket fizették ki kétszer, különböző jogcímeken, például Bács-Kiskun 04-ben. Mint írták, „a könyvelői csúcsteljesítményt azonban talán Baranya 03-ban nyújtották, ahol teleírták a listát két- és hárommilliós aprópénzekkel, hogy aztán a »Tavaszi Zsongás« és a sváb zenei hétvége büdzséjét összeadva a végén fillérre pontosan kijöjjön a 100 millió forint”.
A magyar közélethez mérten is szokatlan, életszerűtlen történettel állt elő Mága Zoltán hegedűművész, miután tudta, hogy cikkel készülünk a témában.
Egy tucat belvárosi pár éve Szandára költözött. Három év után megnéztük, hogyan alakult a sorsuk.
