Magyarországon megrökönyödést okozott, amikor a német sajtó kiszivárogtatta: a Volkswagen-konszern költségcsökkentési programja tervezetének létezik olyan verziója, amely négy németországi gyár bezárása mellett a magyarországi üzem részleges bezárásával is számol.
Végül az elfogadott programban csak a négy németországi gyár szerepelt, az Audi Hungaria pedig igyekezett csillapítani a kedélyeket, miszerint
a szeptember 3-i felügyelőbizottsági határozat nem érinti az Audi Hungariát, így a győri gyár kapacitáskihasználásának módosítása jelenleg nincs napirenden.
A magyar üzem a dolgozókon spórol
Ez azonban csak annyiban igaz, hogy a győri autó- és motorgyártást az anyakonszern nem kívánja csökkenteni. Egyelőre. Tegyük hozzá,
a németországi gyárbezárások sem azonnaliak, az elfogadott terv szerint az érintett üzemeket hagyják „szárazra futni”,
vagyis akkor csukják be őket, amikor az ott készített modellek gyártása lezárul. Ez a 2030-as évek eleji dátumokat jelent.
A megszorítások közben nagyon is „érintik” az Audi Hungariát, és ezt a cég nem is rejtette véka alá. Már idén év elején, a kétéves bérmegállapodás aláírásakor kiderült, hogy 2026-ban a dolgozók nem kapnak béremelést, csupán egy egyszeri bónuszt. A bérfejlesztés 2027-ben mindössze 3,2 százalékos lesz (megtámogatva egy a 2026-os felére rúgó egyszeri bónusszal), ami minden bizonnyal elmarad majd a nemzetgazdasági átlagtól.
https://hvg.hu/kkv/20260206_audi-hungaria-bertargyalas-szep-kartya-szakszervezet
A vállalat leépíti a munkavállalói létszámot: a nyugdíjba vonulókat nem pótolják, a határozott idejű munkaszerződéseket nem hosszabbítják meg, a dolgozóktól „rugalmasságot” várnak el, vagyis azt, hogy ha kell, fogadják el, hogy a motorgyártási területről áthelyezik őket akár a járműgyártásba.
A vállalat menedzsmentje több interjúban (például a Kisalföldnek és a Telexnek adott válaszokban) mindezt a hatékonyság javításával indokolta. Ezt minden bizonnyal nem csupán az iparági verseny indokolja, hanem a konszernen belüli verseny. Egyszerűen fogalmazva
a konszernnek a költséghatékonyabb, praktikusan az alacsonyabb költségszint mellett termelő operációkat érdemes megtartania.
Most akkor milyen helyzetben van a győri gyár?
Természetesen ez áll amögött, hogy a VW éppen hazainak tekinthető, németországi gyárakról mond le. A fizetések összehasonlítása nehézkes, de egy német dolgozó nagyjából háromszorosát-négyszeresét keresheti annak, amit egy magyar kap. Ami azt illeti, 2019-ben a győri audis szakszervezet éppen azzal érvelt az itteni jelentős béremelés szükségessége mellett, hogy bár az audis dolgozók jól keresnek a magyarországi autóipari átlaghoz képest, még régiós összehasonlításban is alulfizetettek konszernen belül. Az Audi Hungaria Független Szakszervezet akkoriban úgy kalkulált: a cseh VW-dolgozók 25%-kal, a szlovákok 28%-kal, a lengyelek 39%-kal keresnek többet a magyar társaiknál.
HVG / Reviczky Zsolt
A magyarországi autóiparral kapcsolatban megfogalmazott egyik legerősebb kritika szerint az ország jelentős részben csak (autó)ipari összeszerelő üzemként funkcionál, az itteni tevékenységek hozzáadott értéke csekély, az ország versenyelőnyét a nemzetközi, különösen uniós összehasonlításban alacsony bérek és egyéb költségek jelentik. Ami tulajdonképpen nem kívánatos, a cél a magyar fizetések felzárkóztatása volna a nyugat-európai szinthez, aminek szükségképpen együtt kellene járnia a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé történő elmozdulással.
A győri gyártás a jelek szerint – egyelőre – nincs veszélyben, a menedzsment pedig mindent megtesz a költségek – beleértve a bérköltségek – leszorítása érdekében, ezzel javítva a győri operáció versenyképességét konszernen belül és kívül.
A győri Audi az ezek szerint megfelelő, vagy megfelelően csökkenthető költségszinten túl is jó helyzetben van a konszernen belül és nem mellesleg még mindig nyereséget termel. Az Audi Q3-as modell új szériáját gyártják itt, az új Cupra Terramart és az új, több VW-s modellbe beépített, MEBeco nevű kisméretű elektromos hajtásrendszert.
Az erős forint pont nem segít
A költségszintre visszatérve, nem csak a VW, az összes többi itt jelen lévő autógyártó elégedettnek tűnik. A VW-el és a győri Audival kapcsolatos hírek mindig kiemelkedő érdeklődésre tarthatnak számot, ezzel együtt nem mellékes, hogy a többi szereplő háza tájáról egyáltalán nem érkeznek elégedetlenségre vagy távozási szándékra utaló jelek. Sem a rég itt termelő autómultiktól, mint a Suzuki, a Mercedes, sem az új szereplők felől, mint a BMW vagy a kínai BYD.
Holott a körülmények éppenséggel kedvezőtlenül változtak, mind globális, mind uniós szinten, hiszen sem a Hormuzi-szoros lezárása, sem az európai autóipar válsága nem segít a győri gyáron. Magyarországon erre rakodik rá a kormányváltás és így az euróbevezetés melletti elköteleződés, illetve a magas reálkamat nyomán a forint árfolyama érdemben erősödött,
egy euró fél évvel ezelőtt még közel 400 forintot ért, míg jelenleg csak 364-et.
Ráadásul mind a kormány, mind a Magyar Nemzeti Bank hitet tettek a forint árfolyamstabilitása (sőt: az euró bevezetése) mellett, amelynek fényében a továbbiakban a forint elmúlt években látott folyamatos leértékelődése nem várható.
Az árfolyamváltozások hatását részben semlegesíti, hogy a hazai autóipar jelentős részben import alapanyagokból és alkatrészekből állít elő export termékeket – ráadásul jellemzően cégcsoporton belül. Ha erősödik a forint, akkor alacsonyabb a forintban számolt exportbevétel, cserébe olcsóbb az import.
HVG / Reviczky Zsolt
A bérezés tekintetében – különösen egy cégcsoporton belüli összevetésben – vélhetően már nem mindegy, hogy a magyarországi dolgozó fizetése 3750 euró vagy 4066 euró. (Mindkét összeg 1,5 millió forintnak felel meg, előbbi 400-as, utóbbi 360-as árfolyamon.)
Nyitókép: Az Audi győri gyára 2022-ben. Fotó: HVG / Reviczky Zsolt
