Elképesztő pénzbőséget hozott számos sportág számára, hogy a 2010-ben felálló Orbán-kormány stratégiai ágazattá minősítette a sportot és bevezette annak lehetőségét, hogy a nyereséges cégek – ahelyett, hogy befizetnék az államkasszába – sportszervezeteknek ajánlják fel a társasági adójuk (tao) egy részét vagy egészét. Úgynevezett látvány-csapatsportágként 2011-től a labdarúgás, a jégkorong, a kézilabda, a kosárlabda és a vízilabda kapott lehetőséget ezeknek a pénzeknek a felhasználására, 2017-től pedig egy hatodik, a röplabda is bekerült a kivételezettek körébe.
Bár a tao-támogatásnak kezdetben nem volt felső határa, a pénzeső még nem hullott, inkább csak csöpörgött. Az első hat évben, 2011 és 2017 között a Nemzeti Sport akkori összesítése szerint 521 milliárd forint folyt be a sportszervezetekhez ebből a forrásból. 2017 azért is különleges év a rendszer szempontjából, mert akkor mondta ki a Kúria a Transparency International által indított perben, hogy ezek a pénzek igenis közpénzek. Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt mondta, a tao-pénz nem közpénz, és kommunista beidegződésnek nevezte, hogy egyesek így tekintenek ezekre a forintokra.
2018-ban a kormány összeghatárt szabott, akkor 124,9 milliárd forintban állapította meg azt a keretet, amelybe a szövetségek által a sportszervezetek számára kiállított támogatási igazolások összegének bele kell férnie. Ezt 2021-re, a koronavírus-járvány hatásai miatt előbb lecsökkentették 100 milliárd forintra, az év közepén azonban visszaemelték az eredeti keretösszegre, 2023 májusában pedig tovább emelték – azóta 125,2 milliárd forinton áll.
2021-ig további 402 milliárdot gyűjtöttek össze tao-ból a sportszövetségek és -szervezetek, 2024-re pedig – a 444.hu összesítése szerint – 1411 milliárdra nőtt a szétosztott összeg.
És ez csak a tao, amely mellett az állam a költségvetésből is bőkezűen támogatja a sportot. Érkezik pénz közvetlenül felcímkézve az államkasszából, de szükség esetén rendeleti úton is csoportosít át forrásokat a kormány. És azt sem szabad elfelejteni, hogy „az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolói” kedvezményesen adóznak, évi 500 millió forintos fizetésig jogosultak az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást befizetni (a bérük 15 százalékát dobják be a közösbe).
A teljes, sportra fordított összeg így 2011 és 2024 között már 4416,2 milliárd forintra jött ki.
Tao és utánpótlás
A tao-pénzeket képzéssel összefüggő, versenyeztetéssel, sportcélú ingatlanok üzemeltetésével kapcsolatos költségekre, személyi jellegű ráfordításokra, tárgyieszköz-beruházásra és felújításra, valamint utánpótlás-nevelésre fordíthatják a sportszervezetek. Ebből a forrásból 2011 és 2025 között a Magyar Labdarúgó-szövetség gyűjthette be a legjelentősebb összeget, összesen 600,2 milliárd forintot, amelynek
43,4 százalékát, azaz 186,4 milliárd forintot költöttek utánpótlással összefüggő feladatokra.
A látvány-csapatsportágak felnőtt válogatottainak eredményeiről rendszeresen beszámol a sajtó, az utánpótláscsapatok eredményei azonban sokszor a radar alatt maradnak, ezért összeszedtük, hogy a hogyan alakult az nemzetközi eredményességük a példátlan bőség korának beköszönte óta.
Résztvevők a Budapest Honvéd Magyar Futball Akadémiája új utánpótlásközpontjának avatásán 2018. november 22-én.
MTI / Koszticsák Szilárd
Eltérő, hogy az egyes sportágak nemzetközi szövetségei milyen korosztályok számára szerveznek Európa- és világbajnokságokat, van, ahol már a 16 év alatti játékosok is megmérethetik magukat ilyen szinten. Az elmúlt években helyenként változtak a korosztály-besorolások is: több példa is van arra, hogy ahol korábban az U17-es korosztályba tartozók versengtek, ott most egy évvel későbbre tolódott a korhatár, és ugyanez történt az egy/két évvel idősebbeknél. Ahogyan a lebonyolítás és az sem állandó, hogy hány csapat vehet részt a különböző tornákon. Ennek ellenére a trendekből jól látszik, hogy mennyire sikerült eredményekre váltani azt a tömérdek közpénzt, amit a látványsportok utánpótlására locsoltak.
Hogy az elképesztő költekezés nem hozta meg a várt eredményt, azt feketén-fehéren leírják a „Az olimpiai sportágak versenysport-stratégiája, 2022-2032” című tanulmányban, amelyet még a Magyar Olimpiai Bizottság előző vezetése idején készült. Eszerint „a felnőtt versenysport felhasználási célra folyósított költségvetési támogatásainak növekedése nem járt együtt az eredményesség növekedésével. Sportszakmai szempontból nem elég hatékonyan lettek felhasználva a támogatások. Ennek egyik oka a szakmai ellenőrzés hiányossága.”
