Közel egy évtizede nem épült olyan kevés lakás, mint tavaly
2023-hoz képest közel harmadával esett vissza a lakásépítések száma. Az engedélyezett lakásépítések száma is kisebb volt, mint az előző évben.
2026 első három negyedévében 9803 lakást vettek használatba, ami 31%-os növekedést jelent az előző év azonos időszaki, alacsony bázishoz képest - írja jelentésében a KSH.
A növekedés valóban csak a meglehetősen gyenge 2025-ös adatokhoz képest impozáns. A 2025-ös teljes évben mindössze 12 ezer új lakás épült, ami évek óta a legkisebb szám. Az idei adat jobbnak ígérkezik, de a lakásállomány egészséges megújulásához szükséges szinttől (egyes szakértők szerint akár évi 40 ezer új lakásra is szükség lenne) messze elmarad majd.
A Tisza-kormány Wekerle néven új lakástámogatási csomagot vezet be, ennek deklarált célja a lakásépítések ösztönzése.
Az idei első három negyedévben a fővárosban 59%-kal több lakást építettek, mint 2025 első három negyedévében. A többi településkategóriában is növekedett a használatba vett lakások száma: a megyei jogú városokban 24, a többi városban 12, a községekben pedig 17%-kal.
A fővárosban épült a lakások 41%-a, és a területi koncentráció ezen belül is erős. Budapest 3998 új lakásának 56%-a két kerületben épült fel: a XIII. kerületben 1146, a X. kerületben 1109 új lakást vettek használatba.
Ugyanakkor a négy legkevesebb új lakással rendelkező kerületben (XX., XXI., V., VII.) összesen 5 darab új lakás épült.
A természetes személyek által épített lakások aránya 35%-ról 29%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 65%-ról 71%-ra nőtt az előző év azonos időszakihoz képest. Az értékesítési céllal épített lakások aránya 70, a saját használatra építetteké 28% volt, az összetétel az eladásra építettek felé mozdult el mintegy 5 százalékponttal. Az új lakóépületekben használatba vett lakások 44–44%-a családi házban, illetve többszintes, többlakásos épületben, 9,6%-a lakóparkban található. A fővárosban a lakások mérete átlagosan 66 m2 volt, míg a megyei jogú városokban 106, a többi városban 107, a községekben pedig 114 m2.
Meghalt a király, éljen a király: Mit kell tudni a lakáshitelek változásairól?
Az Otthon Start egy eleve fűtött ingatlanpiacon idézett elő masszív drágulást, ám pont ez okozta a végzetét is. A Tisza-kormány tanult elődje hibájából, és egy jóval visszafogottabb konstrukcióval, a Wekerle Plusszal váltja fel. Mi változott a lakáspiacon a támogatott hitelek átalakításával, és lehetséges-e, hogy vevőként kedvezőtlenebb hitellel sem kerülünk rosszabb pozícióba?
Országos szinten az építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22 331 volt, 12%-kal több, mint egy évvel korábban. Az építési engedélyek számának növekedése az előző évi trenddel szemben nem Budapestre koncentrálódott, a fővárosban 4,0%-kal mérséklődött az engedélyezett lakások száma.
A két legtöbb építési engedélyt kiadó fővárosi kerületben (XIII., IX.) található az összes újonnan engedélyezett budapesti lakás 69%-a.
Ezzel szemben a két legkevesebb engedélyt kibocsátó kerületben (VI., I.) kevesebb mint 20 új lakásépítési engedélyt adtak ki.
A megyei jogú városok közül a legtöbb új építési engedélyt Nyíregyházán (733), Kecskeméten (609), Debrecenben (510) és Győrben (498) adták ki. Ezzel szemben a három legkevesebb engedélyt kiadó megyei jogú városban (Szekszárd, Dunaújváros, Salgótarján) az engedélyek száma nem haladta meg a 10-et.
