Mint a projekt pénteki bemutatóján a budapesti Műcsarnokban Wesselényi-Garay Andor elmondta, olyan belső teret kívántak létrehozni a velencei Giardini magyar pavilonjában, amely a szakmabeliek és laikusok számára egyaránt izgalmas. Az építészeti biennále 1,5 kilométer hosszú "kiállítósorán" 48 nemzeti pavilont járhat végig a látogató, ezért a két magyar építész nem elégedett meg az építészeti kiállításokon szokásos makettekkel és képekkel: "valós építészeti teret akartunk létrehozni a vonal tematikája mentén" - fogalmazott Wesselényi-Garay Andor.

A kiállítás belső terét függesztett fonalkötegekbe szervezett pillérek uralják, a fonalakat kifúrt rajzeszközök: ceruzák feszítik majd. Ferencz Marcel elmondása szerint az installációhoz 17 ezer ceruzát és 90 kilométernyi, 700 kilogramm súlyú fonalat használtak fel; csak a ceruzák kifúrása két hétig tartott. Mint Wesselényi-Garay Andor hozzátette, a pavilonban egy rajzkiállítást is elhelyeznek, valamint filmeket vetítenek a "vonalhálón" keresztül, ami részben a világítást is biztosítja majd. "Olyan izgalmas, állandóan mozgó rendszert szeretnénk létrehozni, amely némiképp elvarázsolja, de kicsit el is bizonytalanítja a látogatót" - árulta el.

A projekt egyik tézisének bizonyítására, miszerint az építészek még mindig rajzolnak, a két alkotó 22 külföldi és 18 magyar építésszel - többek között Bán Ferenccel, Maurizio Bradaschiával, Finta Józseffel, Karácsony Tamással, Davide Macullóval, Eduardo Souto de Mourával és Heinz Tesarral - készített "rajzinterjút".

Boros Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főosztályvezető-helyettese elmondta, az idei építészeti biennálén való magyar részvételt a tárca 50 millió forinttal támogatta a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből.