"A bemutató pontos napját nem tudom, ez a producerek dolga, de úgy értesültem, a premier a forgalmazókkal folytatott tárgyalások szerint január végén vagy február elején várható. Reményem szerint először Budapesten, majd néhány nap múlva Németországban is láthatja a közönség" - mondta a rendező pénteken.

Szabó István megjegyezte: a német-magyar koprodukcióban készülő filmnek még hátravannak a laboratóriumi munkái. Az alkotás jelenleg elektronikus hordozón van, most fogják filmre átírni. A rendező a film értékelésével kapcsolatban azt mondta, erről egy év múlva beszélne, amikor már hallotta, hogy a közönség hol mozog a széken és hol van csendben a vetítés alatt.

"Szabó Magda gyönyörű könyveket írt. Úgy érzem, Az ajtó a gyönyörű könyvei közül is kiemelkedő remekmű. Remélem, a színészek, akik a műről ugyanígy gondolkodnak, tudnak olyan testet és lelket adni Szabó Magda alakjainak, ami a nézőket is meghódítja" - fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy van-e már újabb filmre vonatkozó terve, Szabó István azt válaszolta, nincs, mert egyszerre csak egy dolgot mer csinálni.

Az Oscar-díjas rendező korábban beszélt arról, hogy Az ajtó producere, Hábermann Jenő kérte fel a híres regény filmes adaptációjának elkészítésére. Mint elmondta, Szabó Magdával többször is beszéltek arról, hogy filmre vinnék valamelyik könyvét, de mielőtt választottak volna, az író időközben elhunyt.

A film pénzügyi hátterének megteremtése három évet vett igénybe, a teljes költségvetés mintegy hatmillió euró. A jeleneteket Németországban és Magyarországon forgatták. Olyan helyszíneket kerestek, amelyek megfelelőek a regény ténybeli szerkezetéhez, így egyes jeleneteket Budapest II. kerületében, a Lotz Károly utcában, Szabó Magda egykori otthonához közel vettek fel.

A film operatőre Ragályi Elemér, a két főszerepet a Oscar-díjas brit Helen Mirren és a magyar közönség számára A mások élete vagy A Baader-Meinhof csoport című filmből ismert német Martina Gedeck alakítja.

Szabó István korábban a forgatás kapcsán kitért arra, hogy Az ajtó félig-meddig önéletrajzi regény, nem véletlenül hívják az egyik főszereplőt Magdának, férjét pedig Tibornak. A rendező elmondta azt is, hogy a film két erős személyiség kapcsolatáról szól, akik mindenáron befolyással akarnak lenni egymás életére.

"Emerencben és Magdában is erős a vágy, hogy a másik az általa helyesnek vélt norma szerint éljen. Ez a harc olykor óriási szeretetfellobbanásokkal, máskor gyűlölethez hasonlító ellenszenvvel jár. Ezt az állandóan változó érzelmi hullámzást követi a film" - hangsúlyozta Szabó István, aki szerint Szabó Magda 1987-ben megjelent regényének személyes konfliktusaiból a korra jellemző politikai atmoszféra is kiolvasható.

A rendező számára a regénybeli ajtó nem csupán a bizalom egyik metaforája. "Ez a történet arról is szól, bizonyos ajtókon szinte lehetetlen bejutni, különösen akkor, ha valakit az élettapasztalatai arra tanítanak, hogy nem szabad senkit sem beengedni" - vélekedett.

Szabó István pénteken a hazai filmek finanszírozási nehézségeiről is beszélt. "Nekünk, filmkészítőknek kell megpróbálni olyan filmeket csinálni, amelyekkel meg tudjuk szólítani a közönséget. Természetesen ez nem megy finanszírozás, támogatás nélkül. Mivel Magyarország kis ország, filmet is csak közösségi támogatással lehet készíteni, hiszen a filmgyártás ezen a kis piacon enélkül nem tud megélni" - fogalmazott. Úgy vélte, évente 10-14 film megállhatná a helyét a piacon, ha azok valóban meg tudják szólítani a közönség egy bizonyos részét.

Azzal kapcsolatban, hogy időről időre felvetődik egy nagyszabású magyarországi nemzetközi filmfesztivál megrendezésének gondolata, Szabó István azt mondta, annak megvalósításához nagyon sok pénzre és szellemi befektetésre van szükség, "egy ilyen rendezvényt nagyon nehéz felépíteni".

"A cannes-i, velencei, karlovy vary-i fesztivált is sok-sok évtizede építik. El lehet kezdeni valamit, de azt lassan, lépésben kellene megpróbálni" - mondta végül Szabó István.