Gulyás szerint békepártiság jele, hogy az USA rakétákat küld Ukrajnának - élőben a kormányinfóról
Kormányinfót tart Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő. Percről percre közvetítjük.
Állandó halálfélelem, érzelmi labilitás, „elfajzottság” és termelékenység jellemezte a 148 éve született expresszionista festőt, Edvard Munch-ot. Íme, néhány érdekesség a legendás művészről, akinek élete (rém)filmbe illő volt.
A hányatott sorsú norvég festő, Edvard Munch nevét hallva a legtöbb embernek egy halálra rémült, sikoltó alak ugrik be. Nem véletlenül, Munch legismertebb képe ugyanis éppen A Sikoly. Azt már kevesebben tudják, hogy a festmény valójában Munch életének esszenciája, lenyomata.
Az 1863. december 12-én született kisfiú korán, ötéves korában elvesztette édesanyját, 14 éves korában pedig nővérét. A szülői örökség - édesapja folyamatosan szorongott - és a halálesetek hatására Munch úgy érezte, hogy a betegség és az őrület egész életében követi, a démonok elől nem tud elmenekülni. Rajzolni és festeni akart, de apja mérnöknek szánta. Aztán mégis beiratkozott a christianiai Királyi Művészeti Iskolába, és hamarosan sor került első csoportos kiállítására, majd 1889-ben - apja halálának évében - első önálló tárlatára, ami Norvégiában és Berlinben is kiverte a biztosítékot a kritikusoknál. Túl radikális - ez volt az általános vélemény képeiről. A Sikollyal aztán 1893-ban befutott: a következő másfél évtizedben Európa-szerte több mint száz kiállítása nyílt.
A náci uralom idején számos Munch-művet eltávolítottak a német múzeumokból, mondván: a „Degenerált Művészetet” képviseli. Az 1937-es, máig emlékezetes Elfajzott művészet című kiállításon mégis - vagy éppen ezért - nagy sikert aratott: Vincent van Gogh, Henri Matisse, Pablo Picasso képei mellett a náci ideológiának tartott tükröt - torzított is rendesen.
Munch művészetére rányomták bélyegüket a testi-lelki bajok: a betegség különböző formában jelentkezett nála. Gyötörte a reumás láz, részleges bénulás, alkoholista volt és idegbeteg. Egy idegösszeomlást követően aztán önként bevonult egy pszichiátriai klinikára. Szerelmi élete is meglehetősen viharos volt. Első kapcsolata meghatározta a szerelemről alkotott lesújtó véleményét: barátja feleségével kezdett viszonyt, amit erősen megsínylett. A gyötrelmes kalandok később sem riasztották. Egyik, majdnem tragikus kimenetelű románcáról a HVG Kiadó Híres művészek titkos élete című kiadványa is írt.
Tulla Larsen, egy borbirodalom fiatal örökösnője olyannyira birtokolni akarta a festőt, hogy amikor az elhagyta, követte mindenhova, sőt a közelébe költözött. Megszállottságában arra ragadtatta magát, hogy egyik éjjel levelet küldött Munch-nak, hogy halálos betegen fekszik: öngyilkosságot kísérelt meg. Amikor Munch megjelent az ágyánál, kiderült, hogy csak tréfa volt az egész, valójában kutya baja. Munch megelégelte a zaklatást, előkerült, majd eldördült egy fegyver, a lövedék pedig szétzúzta a festő bal kezének középső ujját. De alkotott tovább.
Nyolcvanéves korában bekövetkezett haláláig - megfázott, hörghurut vitte el - norvégiai birtokán élt, kertészkedett, állatokat tartott és dolgozott. Állítólag betegesen szerette a képeit, annyira, hogy gyermekeinek nevezte azokat. Imádott nyitott műteremben festeni, ami viszont azzal járt, hogy a festmények kaptak hideget-meleget: napfényt és esőt, de Munch szerint semmi nem tett kárt bennük, mi több, az alkotások „magukhoz tértek”. Igyekezett magának megtartani képeit: halálakor 1008 festményt, 4443 rajzot, 15 391 nyomatot, 378 linometszetet, 188 rézkarcot, 148 fametszetet, 143 kőnyomatot, 155 rézlapot és számos fényképet találtak műtermében - a festő Oslóra hagyta ezeket - olvasható a Híres művészek titkos életében.
Munch legismertebb festménye, A Sikoly több szempontból is úttörő. A képen látható tátott szájú alak egyes értelmezés szerint maga Munch, aki retteg a haláltól. „Két barátommal sétáltam az úton – A nap leszállt. Az ég hirtelen vérré vált – engem pedig megcsapott a szomorúság lehellete. Megálltam – holtfáradtan nekidőltem a kerítésnek. A fjord felett a felhőkből bűzös vér csöpögött. A barátaim tovább mentek, én azonban remegve álltam, egy nyílt sebbel a mellkasomon. Hallottam, amint egy óriási, szokatlan sikoly hasít bele a természetbe” - írta naplójában a keletkezés körülményeiről Munch. Oslo északi külvárosi részén jártak, és ahogy az a képen is látszik, vérvörös volt az égbolt. A festő valószínűleg létező jelenséget örökített meg, ekkoriban tört ki ugyanis Indonéziában a Krakatoa vulkán, a por miatt pedig egész Európában vörös félhomályt észleltek.
A Sikoly nem csak a műértők körében népszerű: többször ellopták. A Lillehammerben rendezett, 1994-es téli olimpia idején a norvég Nemzeti Galériából tűnt el. A tovaj egy létrán mászott fel a terembe, és egyszerűen kivágta a képet a keretéből. A múzeum nem fizetett a tettesnek, aki pénzért hajlandó lett volna visszaadni a festményt. Végül a rendőrség megtalálta a lopott alkotást és visszakerült eredeti helyére. 2004-ben azonban két fegyveres ismét elvitte, a Madonna című képpel együtt. Két évvel később mindkét mű előkerült, a múzeum pedig megerősítette biztonsági rendszerét.
Kormányinfót tart Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő. Percről percre közvetítjük.
Később biciklivel, motorral, vonattal és gyalog folytatja az ország bejárását.
Több világörökségi védelmet élvező épület is van a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kínálatában.
Az MVM elkezdi kiküldeni az elmaradt villanyszámlákat.
Az orosz elnök úgy véli, hogy országa gazdasága és hadserege elég erős ahhoz, hogy bármilyen további nyugati intézkedésnek ellenálljon.
A politikus szerint minden jelöltnek mérlegelnie kell, hogy az indulása hozzátesz-e az ország jövőjéhez.