Minden napra jut egy menő hely Budapesten II.
Amikor már azt hinnénk, a sorra nyíló romkocsmák, bárok és bisztrók újhullámába nem fér bele több izgalmas hely, még mindig érhetnek pozitív csalódások. Legutóbbi gasztrotúránkon csokis croissant illatú párizsi padlásokon, kávégőzös ausztrál tengerpartokon, és csülökkel megpakolt magyaros fazekakon át vitt az utunk, közben pedig megtaláltuk Budapest vendéglátóiparának Batmenjeit is.
Bár a statisztikák azzal riogatnak, hogy Budapesten egyre kevesebb a vendéglátóhely, a lehúzott rolók mögött szinte mindig születik valami új. A jónak mindig van hely egy városban, akkor is, ha zsúfoltság és túlkínálat van, mert jó helyekből egyszerűen nem lehet elég. A jó helyet pedig onnan lehet felismerni, hogy kilóg a tornasorból: első látásra is több mint üzlet.
A halbisztró-tejivó-levesbár-háztáji piac tengelyre felhúzott első túránk után újabb hét, frissen nyílt helyet teszteltünk.
1. My Little Melbourne
Reggel 8 óra. Egy csapat fiatal ül egy notebookkal a Madách téri kávézó apró asztala körül, szürcsölgetik a kávéjukat, közben egy barátjukkal szkájpolnak, aki valahonnan Németországból jelentkezett be a maga palackos ásványvizével.
A szomszéd asztalnál a tulaj ül, aki pont úgy fest, mintha most szaladt volna föl valamiért a tengerpartról szörfözés után; később pedig egy idős ausztrál turistaházaspár is befut, akik csillogó szemmel, és mindenféle értékelhető eredmény nélkül fotózkodnak az iPadjükkel a Melbourne felirat alatt. A multikulti és az ausztrál beach-hangulat pedig tökéletesen simul bele Budapest belvárosába.
A miniatűr (35 négyzetméteren rendezkedtek be egy kicsi galériával) kávézóban mi is kikérünk egy Americanót (420 forint), és egy izgalmas, kardamomos-szegfűszeges-fahéjas Chai latte-t (650 forint). Utóbbinál az indiaiak által nap, mint nap fogyasztott chait, vagyis a tejes,fűszeres teát keverik kávéval, az ízharmónia pedig tökéletes.
A My Little Melbourne-ben alapvetően Danesi kávét főznek (elvitelre is) egy jobb autó árából összedobott high tech kávégépből, amibe számítógéppel töltik fel a különböző kávéprofilokat. Kávén kívül ihatunk frissen facsart leveket (sárgarépa-cékla, narancs, ananász, alma), teát, és sört is, ha pedig falatoznánk hozzá, van többféle croissant, egy százasért pedig akár egy zöldalmát is bedobhatunk a táskánkba - később jól jöhet.
A csapat kedves és előzékeny, a forgalom meglepően nagy, mégis intim marad a hely, és egy percig sincs futószalag-érzésünk. Kérdés, ha hidegebb lesz, hova fér be a sok kávéfüggő.
Madách Imre út 3. (Madách tér), nyitva: 7:30-18:00
2. á table!
Az ausztrál tobzódás után Pest mini Párizsába is benéztünk. A falakat beborító, régi francia kávézók és pékségek világát megidéző fekete-fehér fotók, a péklapátok, és a pszeudo-padlás hozzák a hangulatot, bár a miliőben van valami sterilitás, ami kicsit távolivá teszi a helyet. A "külföldön nyaralok" élmény ott is visszajön, hogy ha valaki nem tud franciául, igazán elveszettnek érezheti magát a pult előtt állva, mert magyarul semmi sincs kiírva. Kérdésre persze kisegítenek, mi micsoda.
A pékség testvére már működik egy ideje Budán a Retek utcában, de most az Arany János utca is gazdagodott egy á table!-val. Elhelyezkedésének és árainak megfelelően főleg diplomaták és külföldiek bukkannak fel, amíg az ablakban üldögélve megeszünk egy paradicsomos-bazsalikomos fougesse-t (490 forint) és egy pain au chocolatot (390 forint) – utóbbi egyébként a legolcsóbb finomság a választékból. Az ízekkel maximálisan elégedettek vagyunk: egyértelműen feledtetik velünk, hányszor követtük el azt a bűnt, hogy péksüteményt vettünk a metróaluljáróban.
Az à table! kemencéjében normandiai lisztből, hagyományos módon dagasztott és kelesztett, sima és kovászos kenyér (pain au levain) sül minden nap. A kenyereken és bagetteken (490 forint) kívül sütemények, finompékáru (pl. mandulás croissant és csokis-pisztáciás pain au chocolat) és szendvicsek is vannak, olyan feltétekkel, mint a sült cukkíni, az avokádó, vagy a pármai sonka.
A polcokon házi lekvárokat, mustárokat, és szörpöket is találunk – főleg Franciaországból. Ha pedig inni szeretnénk, kávék és vidéki francia borok közül is választhatunk.
Arany János u. 16., nyitva: H-P: 7-19, Szo: 7:30-16:00, V: zárva
3. A Presto
Szintén megehetünk egy finom reggelit a Hajós utcában. A szeptemberben nyílt A Prestónak letisztult a profilja: leginkább tésztákban és pizzákban, mellesleg pedig reggeliben utaznak. Mivel ezt akkor még nem tudtuk, vasárnap délelőtt szerettünk volna bekapni egy ham&eggs-et, de kiderült, hogy reggeli csak hétköznap van. Ennek ellenére készségesen felajánlották: ha van 17 percünk (ennyi idő alatt készül el a bagett), megcsinálják nekünk.
Éltünk a lehetőséggel, belehelyezkedtünk a raklapokkal felturbózott piros-fehér minimáldizájnba, kiültünk az ablakba, a kávénkhoz aláfestésnek pedig korábban sosem megélt alapossággal vizsgáltuk meg az Operaház építészeti sajátosságait.
Közben a pult mögötti látványkonyhában színes serpenyőkben sült a reggelink, pörögtek a háttérben a telefonos pizza megrendelések, és a Király utca éjszakai életéből jól ismert 250 forintos pizzaszelet is becsábított egy-egy embert a környékről.
A reggeli pedig tényleg befutott tizenhét perc alatt, a tojás szépen meg volt ágyazva a sonkával, a bagett ropogós volt, a bőségesen feltálalt paradicsomkockák pedig kellemesen lágyították az ízeket. Többet nem vártunk egy ham&eggs-től. Pastát kóstolni pedig még visszatérünk.
Vigyázat! Mosdó nincsen.
Hajós u. 13-15., nyitva: 10:00-22:00
4. Dobozka
Ha egy hete nem ettünk főtt ételt, és most is rohanunk, tökéletes választás a szintén nemrég nyílt Dobozka a Ráday utcában. A hangulat nagyjából olyan, mintha felugranánk valamelyik agglegény haverunkhoz, és megkérdeznénk, nem maradt-e valami jó falat a hűtőjében anyu hétvégi menüjéből.
Ehhez persze hozzátesz a rockeralkatú fiú lazasága a pult mögött (a Facebook-oldalukra befutó visszajelzések szerint a pultos lány is egy kincs, de vele nem találkoztunk), aki végig hozza az amatörizmus romantikáját. Telefonálgat, hogy hozzanak még ételt, mert minden fogyóban, megkóstolja nekünk a pestót, hátha mégsem az van abban a bizonyos üvegben, közben pedig a tányér is elfogy. Mégsem jön zavarba, és annyi sajtot reszel nekünk a tésztánkra, amennyit csak akarunk. Könnyen oldódunk.
A menü (leves+főétel) helyben 750 forint, egy doboz kaját 650, két dobozt pedig 1250 forintért vihetünk el. A mottó: "szedd össze magad", ami annyit takar, hogy magunk merhetjük ki a nekünk tetsző ételadagot (úgy tűnt, itt nincs határa a pofátlanságnak).
Nem állítjuk, hogy belefulladtunk a választékba, mikor ott jártunk, de a marhahúslevessel, illetve a pestóval és sajttal felturbózott fokhagymás tésztával teljesen jól laktunk. A menün egyébként szerepelni szokott még a sertéskaraj fokhagymás szaftban, sztrapacska, sonkával-gombával rakott jércemell sajttal besütve, lecsós csirkemáj rizzsel, grillezett kápia paprika, túrós csusza szalonnával, rakott krumpli, mákos guba és gombapörkölt is.
Az árak barátiak, a személyzet szórakoztató, és még a kutyásokra is gondoltak a bejárat mellé kitett vizesedénnyel.
Ráday u. 14., nyitva: H-Szo: 11:00-21:00
5. Kispiac Bisztró
Más hangulatot, és más minőségű ízeket hoz, de szintén remek hely egy jó ebéd vagy vacsora elfogyasztására a Hold utcai piac mellett a közelmúltban nyílt Kispiac Bisztró. Ha diétás ételekre, fitness salátákra és vega menüre vágyunk, ne ide jöjjünk, viszont ha szeretjük a testes, férfias ételeket, akkor a Kispiac telitalálat.
Rendezett, letisztult helyről van szó, ami nem akar többnek látszani: az ételek listájával (nincs külön étlap) együtt nézve kicsit olyan, mint egy étterembe csomagolt falatozó.
Mi egy tál pacallal (1500 forint), egy adag bőrös malaccal (1500 forint), házi kenyérrel és céklával (500 forint) vezettük le egy hét feszültségét, a menü pedig tette a dolgát. A kisvendéglő vezetője arra is ügyelt, hogy véletlenül se fröcsköljük le magunkat pörköltszafttal, ezért előzékenyen a nyakunkba kötött egy partedlit.
Választottjainkon kívül van még báránycsülök, oldalas, rostélyos, egészben sült tarja, házi savanyúság és friss saláta is. Egészben grillezik a csirkét és a kacsát, azt mondják, a londoni Harrodsban láttak egyszer egy olyan grillezőt, ami beindított a fantáziájukat, és a Kispiac lett a vége.
A hangulat családias, az ételek – bár az adag inkább közepes, mint nagy – ízletesek, és a kiszolgálás is úgy kedves, hogy közben nem tolakodó. A bisztróban elvitelre is dolgoznak.
Hold u. 13., nyitva: 7:00-21:00
6. Bors Gasztrobár
Bár nem célunk helyezéseket kiosztani, az újonnan nyílt terek közül egyértelmű kedvencünk a Bors Gasztrobár. A Kazinczy utcában nyáron startolt, street foodra szakosodott mini ételbár leginkább azzal vett le a lábunkról, hogy a leves-bagett-tészta szűk keresztmetszetén belül a srácok valóban különleges ízeket hoznak össze.
Igazi kulináris farsang volt ott lenni. Talán nem is véletlenül került oda egy felirat az egyik elégedett vendégtől: "Ti vagytok a vendéglátás Batmanjei." Ezek a Batmanek pedig ismert séfek a szakmában: Lipher Tamás és Rethling György.
Két bagettet teszteltünk: a férfiak kedvencének tartott, pirított velős, jalapeno paprikás Dead Brain fantázianevű kreációt, és a tormakrémes-sonkás-tojásos Kellemes Húsvéti Ünnepeket nevű szendvicset. Mindkettő hibátlan volt, bár furcsa a húsvét alapvetően hidegen megszokott ízeit meleg változatban viszontérezni. Két szintén ütős, házi készítésű szörppel (4 dl 320 forint) küldtük le a szendvicseket. A borsos feketeribizli ízes volt, de nem kiugró, az az élmény viszont maradandó, ahogy a chilis jaffa az ízével az orrunkba robbant.
A szendvicsek közül sokan viszik még a lilahagymalekváros, csirkemelles, ementális French Lady-t, a turistákat pedig a paprikás szalámis, füstölt sajtos Hungarian Dreammel csalogatják be. Az állandó választék mellett folyamatos a kísérletezés: legutóbb pacal pörkölttel és savanyú almapaprikával készítették el a bagettet.
Ami a leveseket illeti, naponta más és más a választék, egy valami viszont biztosan van mindig: a kókusztejes, chilis édesburgonya krémleves.
Az árak szintén a helyükön vannak: a nagy menü 990 forint, a kicsi 790, egy desszertet pedig – mi áfonyával megbolondított szilváspitét ettünk fagyival – 490 forintért adják.
Kazinczy u. 10., nyitva: H-Szo: 12:00-23:00, V: zárva
7. Spíler
Ha az éjszakai barangolásunkat szeretnénk színesíteni, és nem low budgetben gondolkodunk, kipróbálhatjuk a Gozsdu udvarban nyílt, a bisztró, a bár, és a diszkó kombójaként összeállt Spílert, bár nekünk az első körünk nem volt túl meggyőző. A nyitást megelőző marketinghadjárat kifejezetten sikeres volt, és már másnap is rengetegen voltak. Mi belefutottunk egy-egy bakiba, furcsaságba. Mentségükre legyen mondva, ezekben a hetekben még tesztüzemmódban müködnek. Állitólag nagyon várják is a visszajelzéseket,hogy min kell javítani. Hát,rajtunk ne múljék.Ime.
Az itallapon számtalan kézműves sör közül választhattunk, de amikor kikértünk egy narancsos-mézes-gyömbéres változatot, kiderült, hogy valójában semelyikből sincs, mert elszámolták magukat a rendelésnél. Ezzel még nem lett volna semmi baj, de második választásunk, a házi jeges tea is elérhetetlennek bizonyult. A sörtől így jutottunk el a szintén házinak nevezett limonádéig, ami viszont kissé hígra és íztelenre sikerült.
Ennél jóval többet adott az 1380 forintos marhaburger cheddar sajttal, bár a húspogácsa, ami kifejezetten finom volt, jobb zsemlét érdemelt volna. Vigyázzunk, mert bár erről nem szólnak, a hozzá kérés nélkül, kübliben tálalt sült krumpli nincs benne az árban. A számlán egy 580 forintos tételként jelenik meg, de így játszik egy igazi spíler.
Bár a kiszolgálás kedves volt és gyors, igen szórakoztató, hogy a fenti malőrökkel sajnos sikerült a Facebook-oldalukon belengetett összes kecsegtető ajánlatukra rácáfolniuk: "Nagyon nagy hely lesz, például, ha krumplit kérsz, krumplit kapsz, […], sőt, ha rácsúsznál kézműves minőségi cuccokra, mint james bond a bögyös szőkére, akkor sem küldenek el valahova, nagyon máshova, hanem kínálnak és pörgetik a kasszát te pedig nagyon elégedetten fizetsz."
Bár a helyet romkocsma 2.0-ként adták el, ezt nehéz értelmezni az újépítésű Gozsdu-udvarban, és a belső tér sem a retrofotelekből és kihajított kádakból összelomizott világot hozza. A dizájn ettől még ötletes: a dj-pulttal megtoldott bárban égőkkel telepakolt, plafonról lecsüngő létrák biztosítják a világítást, a nyitott konyha előtt pedig – ahol remekül érvényesül a pizzatészta-akrobatika – több tucat serpenyő lóg a fejünk fölött. Az egész helynek van valami posh ipartelep hangulata, már amennyiben létezhet ez a két szó egymás mellett.
A menü kecsegtető, de nem olcsó. Két kakaós palacsintát 780 forintért kapunk meg, egy kenyérlángost 1290-től 2190-ig, a tojásos lecsó kolbásszal pedig 1990 forint.
A tulajok nem most kezdték: övék a Pest-Buda, a Pierrot és 21 is. Nem semmi referencia. Pár hónap múlva visszatérünk.
Király u. 13., nyitva: 18:00-1:00
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
